„Minden magyar állampolgár százezer forinttal van benne
tervben” - közölte lapunkkal Illés Zoltán, a Fidesz -
MPP alelnöke a nyilvánosságra került keretmegállapodás
költségvonzatáról. Majer István, a magyar
tárgyalódelegáció helyettes vezetője szerint csupán „torz
számok röpködnek a levegőben a közvélemény
hergelésére”.
Pokorni Zoltán, a Fidesz - MPP frakcióvezető-helyettese
az egyik napilapnak nyilatkozva elmondta: most már érti, miért
titkosították a megállapodás tervezetét. Olvasatukban
ugyanis a kormány az új gát megépítésére szánt 600
milliárd forinton túl további anyagi terheket kíván a
polgárok nyakába varrni. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke
lapunk kérdésére rámutatott: a megállapodás-tervezet az
eredeti 1977-es szerződésben foglaltak megvalósítását írja
elő - tehát 50 százalékban fizetnénk azt, amit a szlovák
fél felépít. A fiataldemokraták számításai szerint ennek
költségei több mint 900 milliárd forintra rúgnak, vagyis -
mondta Illés - „a csecsemőktől a haldokló öregekig
minden magyar állampolgár százezerrel van benne a buliban”.
A Napkelte csütörtök reggeli adásában Nemcsók János
államtitkár a Fidesz politikai retorikáját az „útszéli
politizálás szócsövének” minősítette. Majer István, a
magyar tárgyalóküldöttség helyettes vezetője ugyanerre
lapunknak úgy reagált, hogy csupán „torz számok röpködnek
a levegőben a közvélemény hergelésére”, ennek alapján
azonban nem lehet szakértői vitát kezdeményezni. Majd
leszögezte: „ha valaki a valóságból indul ki és nem
politikai célok vezérlik, akkor a beruházási összeg nem
lehet több 300 milliárd forintnál”.
Vargha János, a Duna Kör elnöke a Heteknek elmondta: a teljes
dokumentum ismeretében rosszabbnak és hátrányosabbnak látja
a magyar érdekek képviseletét. Vargha a Fidesz
költségfelvetéséről nem tudott érdemben nyilatkozni, de
elképzelhetőnek tartja, hogy ez lesz a végső összeg.
A vízlépcső körüli politikai-szakmai vita mellett továbbra
is tart a nyilatkozatháború a kormány által titkosított
keretmegállapodás szerdai nyilvánosságra hozataláról. Kiss
Elemér kormányszóvivő szerint a Népszava megsértette az
állami és szolgálati titokról szóló törvényt, és a
Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményt követett el.
H. Bíró László, a Népszava főszerkesztője viszont arra
hivatkozik, hogy a tervezet semmilyen titokminősítést nem
tartalmazott, s az olvasóknak jogában áll mindent tudni a
Duna-ügyről. Az ellenzéki pártok és a Duna-mozgalom
képviselői élesen bírálják a kormányt, és aggodalmaik
igazolását látják a nyilvánosságra hozott dokumentum
ismeretében. A koalíciós pártok viszont úgy vélik: most
legalább kiderült, hogy a kormány eddig sem titkolt semmi
lényegeset.