Az országgyűlés a héten elfogadta az új
büntetőeljárásról szóló törvényt. A kódex több éves
szakmai előkészítés után, a bírósági szervezeti reformhoz
kapcsolódóan született meg.
A törvény fő célkitűzése a büntetőeljárás
korszerűsítése, gyorsítása. Ennek érdekében a
szabályozás fontos szemléletváltást tartalmaz: lépéseket
tesz az angolszász típusú eljárási rendszer részleges
megvalósítására. Az eddigi - egyébként Európában is
elterjedt - eljárási forma döntően az állami szervek
aktivitásán alapult: a hatóságoknak - így a
bíróságoknak is - mindent meg kellett tenniük az igazság
kiderítésért. Az új törvény célkitűzése szerint a
bíróság az ügyész és a védő vitáját szemlélve
döntési pozí-cióba kerülne.
A büntetőeljárás hagyományos két szakasza közül a
nyomozási szakaszban az ügyész válna az eljárás tényleges
irányítójává. Ettől a törvény alkotói azt várják, hogy
a bíróságokhoz jobban előkészített, megfelelően
bizonyított vádiratok érkeznek. A bírósági szakaszban
viszont az elképzelések szerint a felek vitája adná a
bizonyítás gerincét: szélesedik a vádlott, a védő és az
ügyész kérdezési joga.
Az új szabályozás erősíti az emberi jogok védelmét is. A
nyomozási bíró engedélyezi az alapvető jogok
korlátozásával járó kényszercselekmények elrendelését,
mint például az előzetes letartóztatást, az ideiglenes
kényszergyógykezelést, illetve az útlevél bevonását, az
óvadék letételét és a házi őrizetet is.
Az óvadék és a házi őrizet bevezetésétől a
törvényalkotók azt várják, hogy a vádlottak jelenléte a
büntetőeljárás során biztosítottá váljon.