ZARA ORSOLYA
Nemzeti ünnep a kampányban

A márciusi forradalom 150. évfordulója egybeesik a választási kampány első felvonásával. A kormánypár-tok attól tartanak, hogy az ünnepen az aktuálpolitikai kérdések kerülnek előtérbe. Ez a jelek szerint elkerülhetetlennek tűnik, mert az ellenzék kézenfekvő párhuzamot lát a másfél évszázaddal ezelőtti és a mostani politikai helyzet között.

Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője a történelmi évforduló kapcsán „mértéktartásra és megfontoltságra” intette a politikusokat és azt javasolta, hogy „békességben és együttműködésben” ünnepeljenek. Az SZDSZ nem helyesli, ha egy ünnepség „szokványos politikai mondanivalók megfogalmazására teremt alkalmat”, de Pető Iván, a párt volt elnöke szerint természetes, hogy tanulságokat is felidéznek egy évforduló alkalmával. A szabaddemokraták számára 1848 fő üzenete az, „hogyan lehet nemzetet és haladást, modernizációt és polgárosodást egyszerre szolgálni”.
Szabó Iván, a néppárt (MDNP) elnöke azt reméli, hogy a politikusok felül tudnak majd emelkedni az elmúlt évek gyakorlatán, és nem használják a nemzeti ünnepet „ürügyként aktuálpolitikai nézeteik hangoztatására”.

Deutsch Tamás, a Fidesz - MPP alelnöke „első és átütő sikerű polgári kísérletként” értékelte a 150 évvel ezelőtti forradalmat, mely képes volt a politikai szabadság és az esélyegyenlőség megteremtésére. Deutsch kézenfekvőnek találta a párhuzamot a mai politikai helyzettel: a XXI. század küszöbén ismét az a kérdés - mondta - hogy „egy polgári értékrendtől és biztonságtól idegen helyzetben kell élnünk vagy sem”. Azt, hogy ki a márciusi ifjak örököse „a tettek és nem a szavak döntik el” - hangsúlyozta az alelnök.
A polgári Magyarország felépítése Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője szerint is „várat még magára”. Szerinte a másfél századdal ezelőtt elindult, ám máig befejezetlen folyamat megvalósítása a „hagyománytisztelő konzervatív pártokhoz kötődik jobban”, így annak megvalósítása is az ő feladatuk lesz a XX. század végén. A cél ma is ugyanaz - mondta Demeter -, mint 1848-ban: „a nemzeti politika kialakítása”.
A szabaddemokraták viszont arra emlékeztetnek: 1848-ban a nemzeti haladás képviselői azokért a liberális szabadságeszmékért harcoltak, melyek a mai konzervatív, magukat nemzetinek nevező politikai erők gyakorta támadnak.
Giczy György, a KDNP elnöke szintén úgy látja, hogy a múlt követelései ma is aktuálisak: „a nemzetnek igazán felelős kormányra van szüksége, nem pedig egy olyanra, amit nemzetközi pénzügyi körök irányítanak” - mondta. Giczy szerint a jelenlegi koalíció most „úgy hajlong nyugat felé”, mint egykoron az elvtársak kelet irányába.