Vissza a tartalomjegyzékhez

SZOMBATHY TÜNDE
Barnulni, de okosan

Évszázadokon át a fehér bőr kölcsönzött arisztokratikus megjelenést, a barnaság a szabadban dolgozó parasztok sajátja volt. Ma sokan nem győzik kivárni, amíg a tavaszi nap pótolja az előző hónapok lemaradását, és a szoláriumok által ígért gyors barnulást részesítik előnyben. Az emberi hiúságnak köszönhető a szoláriumkultúra korábban soha nem látott térhódítása. Dr. Hönigschmied Éva bőrgyógyászt és Tassi Ágnes kozmetikust kérdeztük a mesterséges barnulás előnyeiről és veszélyeiről.

A szolárium a káros UV-B sugárzás kiszűrését tűzte reklámtáblájára, amit a technika nagyrészt valóban biztosít, a teljes védelmet azonban a csúcstechnológia sem garantálhatja. A szolárium csövei által sugárzott tizedszázalékok lassan „összeadódnak”, s maradandó elváltozásokat okoznak, az elasztikus rostok gyors károsításával előidézik például a bőr idő előtti elöregedését, ráncosodását. Ehhez hozzájárul még, hogy a Magyarországon használatban lévő gépek többsége nem kifejezetten a csúcstechnológiát képviseli. Sok engedély nélküli készülék van forgalomban - olcsón elérhető, leselejtezett nyugati áru -, melyek UV-tartománya nem ellenőrizhető. Ilyen gépek használata esetén komoly veszélyt jelent a bőr sugárkárosodása, hatványozódik a bőrtumor kialakulásának lehetősége is. A szolárium túlzott használatának tehát éppúgy lehet rákkeltő hatása, mint a túlzásba vitt napozásnak.
Sokféleségünk bőrtípusunkban is jelentkezik. A vörös és a világos hajszínű, fehér bőrű emberek nagyjából tízszer érzékenyebbek az UV-sugárzásra sötét szemű és hajú embertársaikhoz képest. A bőrgyógyász javaslata szerint nekik érdemes kerülniük fényérzékeny bőrük irritálását.
Az életkor is szerepet játszik a fényigény alakulásában: a nagyon fiatalok és a korosabbak bőre általában jobban tűri a napfényt, mint a 20 és 50 közöttieké. A testrészek is különböző mértékben igénylik, illetve viselik el a fényt: legérzékenyebb az arc, a mellkas és a has bőre, valamint a végtagok hajlatának bőre.
Vannak azonban olyan bőrbetegségek (a pattanásos bőrtípusok bizonyos fajtái, az ekcéma, a pikkelysömör), melyekre éppen a bőrgyógyász javasolja a szolárium-kezelést, természetesen orvosi ellenőrzés mellett.
A mesterséges fénykezelést használók túlnyomó részét azonban nem egészségügyi célok vezérlik, inkább az előnyösebb megjelenés reményében fekszenek a csövek alá. A szépségnek azonban ez esetben is ára van. Tassi Ágnes kozmetikus az arcbarnítót, azaz a csövek közé, közvetlenül az arc fölé felszerelt külön kis ablakot kifejezetten károsnak tartja, mivel az arc bőre az egyik legérzékenyebb bőrfelület. „Messziről észre lehet venni, ha valaki ilyet használ. Természetellenesen érdessé válik a bőr, és erős, szinte égett színt eredményez. Kevesen tudják, hogy túlzott használata előidézheti szürkehályog képződését is. Különösen akkor jelentős áldatlan hatása, ha a bőr nincs rendesen kitisztítva, mert a szennyeződések így szinte ‘belesülnek’ az arcba” - figyelmeztet a kozmetikus.
Feltétlenül oda kell figyelni a szolárium higiéniai állapotára is. Mind a szoláriumban, mind a napágyakon nagy a fertőzésveszély az egymás után következő izzadt testek miatt. Az apró fehér foltokban jelentkező gombák kiirtása hosszadalmas kezelést igényel, érdemesebb megelőzni megtelepedésüket.
Az embernek szüksége van napfényre, ez kétségtelen. Hogyan élvezzük tehát az előnyeit anélkül, hogy végül „rámenjen” a bőrünk? Napfény nem csak közvetlen napozás formájában érhet bennünket; kirándulás, sportolás, szabad levegőn töltött programok során is részesedhet szervezetünk a napsugárzás éltető erejéből. Erre legtöbb esélyünk továbbra is a szolárium falain kívül adódik.