BARTUS LÁSZLÓ
quot Az SZDSZ a liberális közép pártja quot

Interjú Kis János filozófussal

- Ön sokat foglalkozott a rendszerváltás, a demokratikus átalakulás kérdésével. Az eddigi választási ciklusok mintha egy-egy szakaszt jelentenének ebben a folyamatban. Mi a tétje a mostani választásnak?

- Az 1990 utáni ciklus első felében megszülettek az új rendszer közjogi, alkotmányos alapjai. A második ciklusban végbement a gazdaság stabilizálása, és döntő lökést kapott a privatizáció. A rendszerváltás mára lezajlott, nemcsak a jogi keretek, hanem az ország gazdasági intézményeinek tekintetében is. Azonban vannak még nyitott kérdések. Elsősorban a nagy állami elosztórendszerek átalakítására, ezen belül is az egészségügyre, a nyugdíjbiztosításra, és részben az iskolaügyre gondolok. Megoldásra vár a lakáskérdés, a mezőgazdaság helyzete. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szintén egy döntő elem, és ezt úgy kell lebonyolítani, hogy a kormány a magyar érdekek szempontjából a legjobb pozícióban legyen. E kérdések körül várhatóan politikai küzdelmek lesznek.

- Néha úgy tűnik, mintha az elért eredmények ingatag talajon állnának. Mennyire szilárd például az ön által is kiemelt gazdasági stabilizáció?

- Érzékelhető, hogy a mai magyar kormány vezető pártja és annak vezető ereje, a miniszterelnök, ugyanúgy viszonyul a stabilizáció által teremtett lehetőségekhez, ahogyan egykor az akkori politikai bizottság. Valahányszor a pénzügyi nyomás csökkent, úgy érezték, itt az alkalom, lehet osztogatni. Erőteljes lobbyk veszik körül Magyarországon a kormányokat, és minél kisebb a pénzügyi kényszer nyomása, annál erősebbé válik ezek hangja. Így jutunk el oda, hogy a 65 éven felüliek - akár tetszik nekik, akár nem - ingyen utazhatnak, sőt még azt is megígérik nekik, hogy a Malév járatait is ingyen vehetik igénybe. Feltételezem, hogy a magyar futball konszolidálására is jelentős pénzek lettek beígérve. Ez veszélyes dolog, mert ez újra az állam eladósodásához vezethet. 1995-96-ban azért sikerült az adósságból kikerülni, mert akkor hatalmas állami vagyont privatizáltak, és az SZDSZ az MSZP-frakció egy részével kikényszerítette, hogy a privatizációs bevételeket az államadósság törlesztésére fordítsák. Még egyszer azonban ilyen privatizációs bevételek nem lesznek.

- A választások tétje feltehetően nem kizárólag a gazdasággal van összefüggésben. Egyes elemzők szerint az MSZP magas támogatottságában a jobboldaltól való félelem is tükröződik.

- A jobboldallal szembeni félelmeket az MDF-fel szerzett nagyon rossz tapasztalat okozza. 1990-ben a magyar választók mintegy negyede az MDF-re szavazott. Ezek a választók túlnyomórészt azért adták az MDF-re a voksukat, mert a nyugodt átmenetet, az éles konfliktusok, a kultúrharc elkerülését, az antikommunista handabandázás mellőzését remélték tőlük. Ehelyett megkapták a kultúrharcot, megkapták az antikommunista handabandázást, a hihetetlen arroganciát a közvéleménnyel szemben, és ugyanakkor a súlyos gazdasági döntések halogatását, ami megkímélte az MDF-et olyan felelősség vállalásától, amit a Bokros-programban vállalni kellett, másfelől viszont alkalmatlanná tette arra, hogy az ország gazdasági helyzetét kezelje.
Ez az egyik nagyon rossz tapasztalat. De ugyanilyen rossz tapasztalatok vannak a másik oldalon is. Gondoljunk a vízlépcső történetére, ahol a miniszterelnök megengedte magának azt, hogy nemcsak a parlament, de a kormány normális felügyelete alól is kivonja az egyeztetéseket, és egy miniszterelnökségi államtitkárt nevezett ki a Szlovákiával való tárgyalásokra. Ha az SZDSZ nem jelenti be, hogy ezt megvétózza, mindez meg is történik. Ez azt mutatja, hogy az állampolgároknak a másik oldalon is van aggódnivalójuk, és szerintem aggódnak is. Nem tartom lehetetlennek, hogy az utolsó pillanatban a mérleg elbillen ennek következtében.

- Még az is elképzelhető, hogy felborul a jelenlegi papírforma?

- Ezt nem tudom megítélni, mivel nem lehet előre látni, milyen mértékű és irányú lesz az elvándorlás. A jobboldali pártok és az MSZP a választásokat arra igyekszik leegyszerűsíteni, hogy az itt a kérdés: a baloldali MSZP, vagy a keresztény-nemzeti jobboldali koalíciót vezető Fidesz lesz-e nagyobb. Én meg azt gondolom, hogy az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy lesz-e a két szél között erős liberális közép, vagyis mit tud az SZDSZ elérni. Jelen pillanatban ez a választások ésszerű tétje.

- Mi van akkor, ha az SZDSZ elég erős lesz, s mi történik akkor, ha nem?

- Mindkét esetben többféle variáció lehetséges, de nem érdemes találgatni. Azt meg lehet mondani, hogy mi van akkor, ha az SZDSZ gyenge. Akkor az van, hogy bárki alakít kormányt, nagyon nagy szabadsága lesz olyan dolgok kivitelezésére, amit nem volna jó, ha megtenne.

- Az SZDSZ „nyugodt erő”?

- Úgy van. Ha olyan helyzet alakulna ki, hogy nincs a középen mértéktartó, csendes, nyugodt erő, akkor a kormányra kerülő szélek, akár az egyik, akár a másik, sokkal többet engedhetne meg magának. Ez pedig az ország szempontjából nagyon hátrányos volna.

- Egyre többet hallani arról, hogy a jobboldal és a baloldal integrálja a liberális értékeket is, ezért a liberális SZDSZ felesleges.

- Mondanék néhány példát, amelyek arra utalnak, hogy belátható időn belül a dolgok nem ebbe az irányba tartanak. Az egyik példa a Vatikánnal kötött megállapodás, amely egyfelől súlyos támadás az állam és az egyház elválasztásának elve ellen, és olyan megkülönböztetést tett egyházak között, amit az Alkotmánynak a vallásszabadságra és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezései egyszerűen tiltanak. Ezt a megállapodást a baloldali MSZP és a jobboldali Fidesz egyaránt lelkesen támogatta. Egyedül egy párt mert ezzel szembeszegülni, és ez az SZDSZ volt. A másik példa a földkérdés. A kormány beterjeszt egy rendezési javaslatot a földpiac felszabadítására. A jobboldal - a Fidesz lelkes részvételével - azonnal támadást indít a külföldiek földszerzése ellen, és az MSZP erről a dologról hallgatni kíván. Az egyetlen párt, amely a következő parlamentben is bent lesz, és ahonnan elhangzottak hangok arról, hogy az idegenellenes hangulat közgazdaságilag árt Magyarországnak, a piac korlátozása nem jó, hozzájárul a magyar föld alacsony értéken tartásához, és senki másnak nem segít, csak a versenytárs nélkül maradó falusi kocsmárosoknak, és hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással sem egyeztethető össze, ez az egyetlen párt megintcsak az SZDSZ volt. Ez csak két példa, amely arra utal, hogy a liberális közép eszméi nem szóródnak a szélek felé, ezért a középen levő SZDSZ-re még sokáig szükség lesz.

- Az SZDSZ küldöttgyűlése elfogadta a párt választási programját. Miben foglalható össze ennek üzenete?

- A küldöttgyűlés fő üzenete az, hogy az SZDSZ a liberális közép pártja, ami egyrészt azt jelenti, hogy az SZDSZ a megbízható, közgazdasági józanság pártja. Az a párt, amely egy percig sem hajlandó részt venni az idegenellenes hangulatkeltésben. Az SZDSZ az a párt, amely változatlanul kitart a magyar köztársasági alkotmány néhány alapvető, és jelenleg vitatott eszméje mellett, így az állami iskolai oktatás világnézeti semlegessége, az állam és az egyház elválasztása, az egyházak, vallási közösségek közjogi értelemben vett egyenlősége mellett. És végül az SZDSZ az a párt, amely a jogállam eszméje és követelményei mellett kitart, amely nem hajlandó a nagyobb közbiztonság jogos igényére a törvények elleni hisztérikus uszítással, a bírói függetlenség elleni fellépéssel és hasonló akciókkal reagálni, hanem egyszerre kívánja a köz biztonságát növelni, és közben a jogállam kereteit szilárdan megőrizni.