Vissza a tartalomjegyzékhez

GRÜLL TIBOR
Az elveszett frigyláda nyomában

Bizonyára sokan emlékeznek még Steven Spielberg az Elveszett frigyláda fosztogatói című filmjének arra a jelenetére, amikor a fasiszták az ősi egyiptomi romváros, Avarisz romjai között kutatva rábukkannak a rejtélyes frigyládára, majd némi bonyodalmak után az abból kicsapó „értelmes tűz” szabályosan szétégette őket - miközben a „jó oldalon” álló főszereplőket életben hagyta. Van-e a történetnek valóságalapja? Egyáltalán mi az a frigyláda és miért kell azt mindenáron megkeresni? S megvan-e egyáltalán? Ezt kutatta Etiópiában Graham Hancock angol kutató, az egyik mai Indiana Jones, melynek eredményeiről magyarul most megjelent könyvében számolt be. Hasonló kutatásokról számol be a nemrégiben megjelent Templom a hegy alatt című könyv is, amelynek szerzői Thomas Ice és Randall Price. Cikkünkben e kutatások eredményeit foglaljuk össze.


A frigyláda modellje az Atara le-Josna múzeumában

A frigyláda, más néven a Szövetség ládája - mint azt neve is mutatja - egyfajta záloga volt az Isten és Izrael között kötött szövetségnek. A hozzávetőlegesen 1,5 × 2,7 méter oldalszélességű, akácfából készült, arannyal borított láda tetején egy tömör aranylemez volt, amely felett két szárnyas angyali lény, úgynevezett „Kérub” őrködött. Ide kellett évente egyszer a főpapnak az engesztelés napján leölt áldozati bárány vérét öntenie, hogy az egész Izrael bűneiért bűnbocsánatot szerezzen. A ládában - amint arról a Biblia tudósít - Mózes idejében három tárgy volt elhelyezve: a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblák, Áron kivirágzott botja és a mannás korsó, amelybe az izraeliták szedegették az égből hullott kenyeret a Sínai pusztájában.
A frigyláda központi szerepet játszott a zsidó vallási életben: mind a Kr. e. XV. században Mózes által készített frigysátorban, mind az 500 évvel később Jeruzsálemben felépült első Szentélyben. Valószínűleg a Spielberg-film fentebb idézett jelenetétől inspirálva többen is feltették már azt a kérdést: „Igaz-e, hogy a frigyláda egy atomreaktor?”
Nos, a dolog ilyen formában nem igaz, de azért van benne valami… Az Ószövetség ugyanis - történetileg is teljességgel alátámasztható módon - beszél olyan furcsa, természetes módon megmagyarázhatatlan eseményekről, amelyek igencsak sűrűn fordultak elő a frigyláda körül: emberek egy elővigyázatlan mozdulatra - sőt akár egy meggondolatlan mondatra is - egy szempillantás alatt holtan estek össze, leprások lettek vagy megvakultak, ugyanakkor akik az isteni rendtartást betartva közeledtek hozzá, áldást nyertek (például nyájaik óriási mértékben megszaporodtak, hatalmuk, gazdagságuk megnövekedett). Nem csoda hát, ha ilyen előzmények után kialakult az a - nem is alaptalan - hiedelem, hogy „akié a frigyláda, azé a hatalom”. Ez a gondolat motiválta az említett Spielberg-film náci kincskeresőit is a láda megkaparintásában.
De hová tűnhetett az Isten ládája a salamoni Szentélyből? A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, legfeljebb az eddigi koncepciók vázlatos ismertetésére vállalkozhatunk. Az egyik változat szerint az idős Salamon - látva országának elkerülhetetlen hanyatlását - Etiópiába küldte a ládát, ahol Sába királynője és utódai hűségesen őrizték azt, sőt (mint azt Graham Hancock tavaly magyarul is nagy sikert aratott Jel és pecsét című könyvében állítja) ma is őrzik: Akszum közelében, egy sziklatemplomban. Egy másik történet éppen Spielberg filmjének alapjául szolgált: a bibliai Királyok könyve elbeszélése szerint, amit történeti dokumentumok is hitelesítenek, a Salamon után röviddel kettészakadt Izraeli Királyság ellen Sesonk egyiptomi fáraó (Kr. e. 945-924) intézett támadást, melynek során Jeruzsálemet is elfoglalta, s a Szentélyt kifosztotta. Könnyen elképzelhető, hogy a frigyládát is magával vitte, s azt fővárosában Avariszban rejtette el. Időrendi sorrendben haladva a harmadik változat szerint Jósiás király (Kr. e. VII. század) - látva a Szentély elkerülhetetlen pusztulását - a Templomhegy gyomrában rejtette el a Szövetség ládáját. A negyedik elbeszélés szerint ugyanebben a történelmi szituációban, vagyis az első Szentély lerombolása (Kr. e. 586) előtt, Jeremiás próféta rejtette el a ládát Izrael határain kívül, a Nébó-hegyen, ott, ahol ezer évvel korábban Mózes először pillantotta meg az Ígéret földjét. Hangsúlyozzuk, hogy ezek pusztán emberi találgatások, valós részigazságokat tartalmazó spekulációk, a Biblia ugyanis erre a kérdésre egyszerűen nem ad választ.
A Szövetség ládájának rendkívüli szellemi jelentősége, valamint az emberi hatalomvágy és kíváncsiság a múltban sokakat arra sarkallt, hogy komolyan foglalkozzanak a frigyláda keresésével. Nemcsak az okkultizmus iránt erőteljesen elkötelezett Hitler érdeklődött komolyan mindenfajta vallási ereklye - az ún. „Longinus lándzsája”, Krisztus keresztje és természetesen a frigyláda - iránt, hanem Mussolini is kerestette azt a - talán nem is véletlenül - olasz csapatok által elfoglalt Etiópiában. Legutóbb az 1996-ban kirobbant jeruzsálemi „alagútbotrány” kapcsán merült fel újra a láda hollétének kérdése. Gaetz rabbi, a Siratófal és a hozzá kapcsolódó intézmények felelős vezetője állítása szerint a valamikori Szentek Szentjével (ez volt a Szentély legbelső része, ahol a frigyládát őrizték) pontosan szemben nyílik az alagútban egy átjáró, ahol egy VI. században működő zsinagóga maradványai találhatók. Innen azonban további alagutak vezetnek a hegy gyomrába, ahol - szól Gaetz rabbi állítása - ő maga is látta a teljesen ép frigyládát. Az alagútnak ezt a bejáratát azonban a Templomhegyet jelenleg birtokló Waqf iszlám szervezet ellenállása miatt le kellett zárni.
Igaz-e vagy sem a rabbi állítása, nem tudjuk ellenőrizni. Tény azonban, hogy az amúgy meglehetősen világiasan gondolkodó Izraelben egyre nő azoknak a tábora, akik - Herzl Tivadar hajdani álmát megvalósítva - szeretnék felépíteni a harmadik Szentélyt. Ehhez azonban - vallják többen is - előbb el kellene tűnnie a jelenleg ott található két hatalmas iszlám mecsetnek. Azonban a Föld szellemi értelemben jelenleg legforróbb pontján, ahol „a világtörténelem tengelycsapágya elfordul”, egy újabb világháború azonnali elindítását eredményezné a status quo bármiféle megváltoztatása. E patthelyzeten - állítják sokan - csak Isten természetfeletti beavatkozása segíthet. És ki tudja, talán még a frigyláda is előkerülhet a rejtekhelyéről.