Bizonyára sokan emlékeznek még Steven Spielberg az
Elveszett frigyláda fosztogatói című filmjének arra a
jelenetére, amikor a fasiszták az ősi egyiptomi romváros,
Avarisz romjai között kutatva rábukkannak a rejtélyes
frigyládára, majd némi bonyodalmak után az abból kicsapó
„értelmes tűz” szabályosan szétégette őket -
miközben a „jó oldalon” álló főszereplőket életben
hagyta. Van-e a történetnek valóságalapja? Egyáltalán mi az
a frigyláda és miért kell azt mindenáron megkeresni? S
megvan-e egyáltalán? Ezt kutatta Etiópiában Graham Hancock
angol kutató, az egyik mai Indiana Jones, melynek
eredményeiről magyarul most megjelent könyvében számolt be.
Hasonló kutatásokról számol be a nemrégiben megjelent
Templom a hegy alatt című könyv is, amelynek szerzői Thomas
Ice és Randall Price. Cikkünkben e kutatások eredményeit
foglaljuk össze.
A frigyláda modellje az Atara le-Josna múzeumában
A frigyláda, más néven a Szövetség ládája - mint azt
neve is mutatja - egyfajta záloga volt az Isten és Izrael
között kötött szövetségnek. A hozzávetőlegesen 1,5 × 2,7
méter oldalszélességű, akácfából készült, arannyal
borított láda tetején egy tömör aranylemez volt, amely
felett két szárnyas angyali lény, úgynevezett „Kérub”
őrködött. Ide kellett évente egyszer a főpapnak az
engesztelés napján leölt áldozati bárány vérét öntenie,
hogy az egész Izrael bűneiért bűnbocsánatot szerezzen. A
ládában - amint arról a Biblia tudósít - Mózes
idejében három tárgy volt elhelyezve: a Tízparancsolatot
tartalmazó kőtáblák, Áron kivirágzott botja és a mannás
korsó, amelybe az izraeliták szedegették az égből hullott
kenyeret a Sínai pusztájában.
A frigyláda központi szerepet játszott a zsidó vallási
életben: mind a Kr. e. XV. században Mózes által készített
frigysátorban, mind az 500 évvel később Jeruzsálemben
felépült első Szentélyben. Valószínűleg a Spielberg-film
fentebb idézett jelenetétől inspirálva többen is feltették
már azt a kérdést: „Igaz-e, hogy a frigyláda egy
atomreaktor?”
Nos, a dolog ilyen formában nem igaz, de azért van benne
valami… Az Ószövetség ugyanis - történetileg is
teljességgel alátámasztható módon - beszél olyan furcsa,
természetes módon megmagyarázhatatlan eseményekről, amelyek
igencsak sűrűn fordultak elő a frigyláda körül: emberek egy
elővigyázatlan mozdulatra - sőt akár egy meggondolatlan
mondatra is - egy szempillantás alatt holtan estek össze,
leprások lettek vagy megvakultak, ugyanakkor akik az isteni
rendtartást betartva közeledtek hozzá, áldást nyertek
(például nyájaik óriási mértékben megszaporodtak,
hatalmuk, gazdagságuk megnövekedett). Nem csoda hát, ha ilyen
előzmények után kialakult az a - nem is alaptalan -
hiedelem, hogy „akié a frigyláda, azé a hatalom”. Ez a
gondolat motiválta az említett Spielberg-film náci
kincskeresőit is a láda megkaparintásában.
De hová tűnhetett az Isten ládája a salamoni Szentélyből? A
kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, legfeljebb az
eddigi koncepciók vázlatos ismertetésére vállalkozhatunk. Az
egyik változat szerint az idős Salamon - látva országának
elkerülhetetlen hanyatlását - Etiópiába küldte a ládát,
ahol Sába királynője és utódai hűségesen őrizték azt,
sőt (mint azt Graham Hancock tavaly magyarul is nagy sikert
aratott Jel és pecsét című könyvében állítja) ma is
őrzik: Akszum közelében, egy sziklatemplomban. Egy másik
történet éppen Spielberg filmjének alapjául szolgált: a
bibliai Királyok könyve elbeszélése szerint, amit történeti
dokumentumok is hitelesítenek, a Salamon után röviddel
kettészakadt Izraeli Királyság ellen Sesonk egyiptomi fáraó
(Kr. e. 945-924) intézett támadást, melynek során
Jeruzsálemet is elfoglalta, s a Szentélyt kifosztotta. Könnyen
elképzelhető, hogy a frigyládát is magával vitte, s azt
fővárosában Avariszban rejtette el. Időrendi sorrendben
haladva a harmadik változat szerint Jósiás király (Kr. e.
VII. század) - látva a Szentély elkerülhetetlen
pusztulását - a Templomhegy gyomrában rejtette el a
Szövetség ládáját. A negyedik elbeszélés szerint
ugyanebben a történelmi szituációban, vagyis az első
Szentély lerombolása (Kr. e. 586) előtt, Jeremiás próféta
rejtette el a ládát Izrael határain kívül, a Nébó-hegyen,
ott, ahol ezer évvel korábban Mózes először pillantotta meg
az Ígéret földjét. Hangsúlyozzuk, hogy ezek pusztán emberi
találgatások, valós részigazságokat tartalmazó
spekulációk, a Biblia ugyanis erre a kérdésre egyszerűen nem
ad választ.
A Szövetség ládájának rendkívüli szellemi jelentősége,
valamint az emberi hatalomvágy és kíváncsiság a múltban
sokakat arra sarkallt, hogy komolyan foglalkozzanak a frigyláda
keresésével. Nemcsak az okkultizmus iránt erőteljesen
elkötelezett Hitler érdeklődött komolyan mindenfajta vallási
ereklye - az ún. „Longinus lándzsája”, Krisztus
keresztje és természetesen a frigyláda - iránt, hanem
Mussolini is kerestette azt a - talán nem is véletlenül -
olasz csapatok által elfoglalt Etiópiában. Legutóbb az
1996-ban kirobbant jeruzsálemi „alagútbotrány” kapcsán
merült fel újra a láda hollétének kérdése. Gaetz rabbi, a
Siratófal és a hozzá kapcsolódó intézmények felelős
vezetője állítása szerint a valamikori Szentek Szentjével
(ez volt a Szentély legbelső része, ahol a frigyládát
őrizték) pontosan szemben nyílik az alagútban egy átjáró,
ahol egy VI. században működő zsinagóga maradványai
találhatók. Innen azonban további alagutak vezetnek a hegy
gyomrába, ahol - szól Gaetz rabbi állítása - ő maga is
látta a teljesen ép frigyládát. Az alagútnak ezt a
bejáratát azonban a Templomhegyet jelenleg birtokló Waqf
iszlám szervezet ellenállása miatt le kellett zárni.
Igaz-e vagy sem a rabbi állítása, nem tudjuk ellenőrizni.
Tény azonban, hogy az amúgy meglehetősen világiasan
gondolkodó Izraelben egyre nő azoknak a tábora, akik - Herzl
Tivadar hajdani álmát megvalósítva - szeretnék
felépíteni a harmadik Szentélyt. Ehhez azonban - vallják
többen is - előbb el kellene tűnnie a jelenleg ott
található két hatalmas iszlám mecsetnek. Azonban a Föld
szellemi értelemben jelenleg legforróbb pontján, ahol „a
világtörténelem tengelycsapágya elfordul”, egy újabb
világháború azonnali elindítását eredményezné a status
quo bármiféle megváltoztatása. E patthelyzeten -
állítják sokan - csak Isten természetfeletti beavatkozása
segíthet. És ki tudja, talán még a frigyláda is
előkerülhet a rejtekhelyéről.