SZAKONYI DÁVID
Elégedetlen orvosok

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfőn felhívásban fordult a kormányhoz és a parlamenthez, melyben többek között az egészségügyi dolgozók európai bérarányoknak megfelelő bérezését és a rendkívüli munkaidők törvényes keretek közé szorítását követelte. Ha a kormány március 19-ig nem jelöl ki tárgyalódelegációt, akkor a MOK dönt, milyen formáját választja a tiltakozásnak. Kökény Mihály népjóléti miniszter úgy nyilatkozott: hajlandó tárgyalni, de szerinte a MOK követelései nem reálisak.

Horányi János, a Józsefvárosi Orvosi Kamara vezetője szerint a kórházak ellátottsága rendkívül gyenge, a dolgozók alulfizetettek. A helyzetet jól illusztrálja, hogy a kórházi dolgozók készenléti ügyeletben 72 forintot kapnak óránként, ezért a rossz kereseti lehetőségek miatt sokan átszivárognak a magánszférába. „Olyan kevés támogatás jut az egészségügynek - mondja -, hogy a különféle intézmények egymás zsebéből veszik ki a pénzt.”
A szakember szerint az eszközök minősége esetenként már a gyógyítás hatékonyságát veszélyezteti. A szűkös ellátottság miatt ádáz harc folyik az intézmények között a gyógyszerekért és gyógyászati segédeszközökért. Ennek ellenére a betegeknek nem kell attól tartaniuk, hogy elküldik vagy nem kezelik őket. Az állapotok viszont gyorsan felszabadítanak egy-egy betegágyat: míg régebben az ápoltak sokszor szívesen maradtak volna gyógyulásuk végéig (után is) az intézményekben, ma inkább otthon vannak, akár félig gyógyultan is.
Az egészségügyben dolgozók remélik, hogy nem alakul ki az ukrajnaihoz hasonló helyzet, ahol az is előfordult, hogy a beteg maga hozta az ágyneműt, a rokonság pedig naponta a gyógyszereket és az élelmet. „Erről nálunk nincs szó, és reméljük nem is lesz - közölte Sándor Tamás, a Kútvölgyi kórház sebészfőorvosa -, de elégtelen az egészségügyi költségvetés és nem megoldottak a bérezések.” A Magyar Orvosi Kamara felhívása Sándor szerint nem a választási kampány része, hanem „valóságos problémák vannak, melyeket kezelni kell”.
Kökény Mihály népjóléti miniszter az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy érzékeli a helyzet súlyosságát, hajlandó is tárgyalni, de szerinte a MOK követelései nem reálisak. Ugyanakkor az egészségügyről rendezett szerdai parlamenti fórumra készített vitaanyagban a tárca számításokkal igazolta, hogy az elmúlt négy esztendőben a háromnegyedére zsugorodott az egészségügy részesedése a nemzeti össztermékből: az 1994. évi 8,35 százalékról 1998-ra 6,18 százalékra csökkent. Ezt mutatja például, hogy gyógyításra és gyógyszerekre reálértékben is 20 százalékkal kevesebb jut most, mint négy évvel ezelőtt. Ezért a népjóléti miniszter az egészségügyre fordítható közpénzek emelését szorgalmazta a szerdai parlamenti fórumon. Mihályi Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára egyetértett azzal, hogy az egészségügyben továbbra is a közfinanszírozásnak kell a meghatározó szerepet játszania, ellenben kijelentette: pluszpénz csak a lakosságtól várható.