Vissza a tartalomjegyzékhez


Izrael nem engedheti meg magának, hogy háborút veszítsen

„Szaddám Huszein szavahihetősége a nullával egyenlő” - vélte a Heteknek nyilatkozva Dán Ofry magyar származású izraeli író, aki a magyar kormány meghívására a Magyarország 2000 nemzetközi konferenciára érkezett Budapestre. Ofry szerint a ma-gyar-izraeli kapcsolatok az elmúlt évtizedben „a legjobb irányban haladnak”.

Beszélgetés Dán Ofry Herzl-díjas izraeli íróval

SZIKORA MÁRTON

- Hogyan látják a legújabb iraki válságot Izraelben?
- A nagy nemzetközi mozgások valójában Izrael bőrére mennek. Ha katonai akcióra kerülne sor, Irak első lépése Izrael megtámadása lenne. Szaddám Huszein egy „közel-keleti Hitler”, a különbség csupán annyi, hogy sokkal jobban fel van fegyverkezve. Hiába semmisített meg eddig 800 tonnát a felhalmozott biológiai és vegyi fegyvereiből, mégis maradt annyi, amennyi egész Európa elpusztításához elegendő lenne.

- Mi a véleménye az ENSZ és Irak között létrejött megegyezésről? Lehet-e most hinni Szaddám Huszeinnek?
- Szaddám Huszein szavahihetősége a nullával egyenlő.

- Ön szerint mi lesz a következő lépés?
- Nem lehet tudni, hogy mi lesz a következő lépés. Egy bizonyos: még nem volt precedens arra, hogy Szaddám Huszein akár szóbeli, akár írásbeli kötelezettségeit, ígéreteit betartotta volna. Akárhogy is lesz, Szaddám taktikázásával, időhúzásával már eddig is csak nyert. Becslések szerint mintegy 80 négyzetkilométer területű föld alatti raktárral rendelkezik, ezért egyedül légitámadással nem lehet teljes győzelmet aratni Irakkal szemben. Szükség lenne egy szárazföldi seregre is, amely egyenként felkutatja a titkos bázisokat. Izrael számára Szaddám Huszein az első számú célpont, egy olyan mérges kígyó, amit el kell pusztítani.

- Az elmúlt hetekben kevesebbet hallani a közel-keleti békefolyamatról. Ön szerint mi az oka ennek?
- Amikor egy ilyen sorsdöntő, alapvető egzisztenciális kérdéseket érintő dráma zajlik, a békefolyamat természetszerűleg egy kicsit háttérbe szorul. Azonban meggyőződésem, hogy - legalábbis, amennyire Izraelen múlik - ez is idővel és mihamarabb rendeződni fog.

- Izraelben heves viták zajlanak a nyugati partról történő csapatkivonás mértékéről. Ön szerint milyen engedményeket kell tennie Izraelnek?
- Izraelnek nem kell engedményeket tennie. Mi már kiürítettünk hét nagy várost és négyszáz falut, és ezt a folyamatot a szerződés alapján folytatni is fogjuk. Van azonban egy másik megállapodás is. Arafattal megegyezés született Oslóban, hogy törlik a Palesztin Alapokmányból azt a cikkelyt, amely Izrael megsemmisítéséről szól. Valójában az alapokmány harminchárom paragrafusából harminc - többé vagy kevésbé burkolt formában - Izrael elpusztításáról szól. Simon Peresz ugyan elérte, hogy Arafat összehívta ebben az ügyben a Palesztin Nemzeti Tanácsot, de az ülés után a palesztin chartában változatlanul benne maradtak azok a bizonyos tételek Izrael ellen, és a mai napig nem törölték azokat. A probléma az, hogy Jasszer Arafat és a vezetése alatt álló palesztin önkormányzati hatóság nem hajtja végre írásban vállalt kötelezettségeit. Izrael pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a rendezés az oslói egyezményben rögzített kölcsönösség elve alapján történjen.

- Nemrég Arafat bejelentette, hogy ha a békefolyamat nem halad kellő ütemben, ő kész 1999 májusában egyoldalúan is kikiáltani az önálló Palesztin Államot. Még intifádával is fenyegetőzött.
- Arafat ezt valóban kijelentette. A mondás azonban azt tartja, hogy a tangóhoz is kettőre van szükség. Ha ezt a lépést ő egyoldalúan megteszi, akkor Izraelnek is megvan a lehetősége, hogy erre megfelelően reagáljon. Egy önálló Palesztin Állam halálos veszedelmet jelentene Izraelre nézve a mai stratégiai adottságok között, és ez az oka annak, hogy a jelenlegi izraeli kormány - az izraeli közvélemény többségével együtt - a leghatározottabban ellenez egy ilyen lépést. Izrael - az öt világhatalom után - ma a hatodik helyen áll a tudományos felkészültség terén. Ez igaz a haditechnikára is: Izrael jelenleg 200 atombombával és saját fejlesztésű Jerikó rakétákkal rendelkezik. Az izraeli Amos műholdrendszer a légvédelem segítségével sokkal hamarabb észlelni tudja az Izraelre kilőtt rakétákat. Mindez nem agresszív stratégia: Izrael nem engedheti meg magának, hogy háborút veszítsen, mert ez létének elvesztését is jelentené.

- Ön itt született Budapesten. Íróként, szerkesztőként az izraeli magyarság egyik ismert képviselője. Milyennek látja a magyar-izraeli kapcsolatok jelenét és jövőjét?
- Izrael és Magyarország között nagyon szívélyes a kapcsolat. Az együttműködés nemcsak politikailag igen szoros, hanem gazdaságilag is. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt közel egy évtizedben nagy mennyiségű izraeli befektetési és beruházási tőke áramlott Magyarországra, összesen mintegy félmilliárd dollár értékben. A szívélyes, korrekt viszony abban is kifejezésre jut, hogy rendszeresek a legmagasabb szintű személyes látogatások a két ország vezetői között. Én azt hiszem, hogy ez a viszony a legjobb irányban halad.