Nehéz helyzetbe kerül az, aki alaposan megvizsgálja a
Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikai téziseit. Az abban
foglalt változtatások és adócsökkentések ugyanis minden
magyar állampolgár legmerészebb álmait tükrözik, felmerül
ugyanakkor a kérdés, hogy mindez megvalósítható-e.
Szabadi Béla, a párt gazdasági szakértője a Heteknek
összefoglalta, mit tennének, ha a választók bizalma
kormányra emelné őket. Először is 25 százalékkal
csökkentenék az adó és járulék jellegű elvonásokat, ami
azonban nem jelentené a költségvetési bevételek
visszaesését, inkább emelkedését, mivel az alacsonyabb
adókat készségesebben fizetnék be az emberek. Másrészt ez a
lépés várhatóan a láthatatlan gazdaság szereplőit is
bekapcsolná a gazdaság vérkeringésébe, ami megteremtené az
adócsökkentések miatt kieső bevételek forrásait. Becslések
szerint ugyanis a Magyarországon egy év alatt megtermelt
össztermék (GDP) 30 százaléka a feketegazdaságban keletkezik
(körülbelül 2000 milliárd forint), ami után nem fizetnek sem
adót, sem járulékokat.
A kisgazdák adócsökkentési elképzelései az egyes
adónemekre lebontva az alábbi képet mutatják.
A személyi jövedelemadózásban a legalacsonyabb jövedelműek
esetében újból bevezetnék a nullaszázalékos adókulcsot.
Megemelnék az adótábla jövedelemhatárait is, ami azt
jelenti, hogy a jelenleginél magasabb jövedelemnél lépne be a
magasabb adókulcs, és így több maradna az adózók zsebében.
Ráadásul a jövedelemhatárokat az infláció emelkedésével
évente emelnék. Az önálló tevékenységet folytató
magánszemélyek (többségében egyéni vállalkozók)
adóbecslését, ami már második éve borzolja a vállalkozók
és a közvélemény kedélyét, megszüntetnék.
Az általános forgalmi adó (áfa) nemzetközi átlaghoz mérten
igen magas, 25 százalékos felső kulcsát (az Európai Unió
tagországainak átlaga 15 százalék körül van) első
lépésben 5 százalékkal csökkentenék, ami az áfa-köteles
termékek és szolgáltatások fogyasztói árát arányosan
mérsékelné. A lakásépítés során kifizetett áfát újból
vissza lehetne igényelni, ami friss lendületet adna a
mélyponton lévő magánerős építkezéseknek.
A társadalombiztosítás jelenlegi 39 százalékos munkáltatói
járulékát első lépésben 10-15 százalékponttal
csökkentenék, és egyben megszüntetnék az egészségügyi
hozzájárulást, továbbá a szakorvosi és a kórházi
térítési díjakat. A tb-járulék mérséklése ellenére itt
is ugyanazt a bevételnövelő hatást várják, mint az szja
csökkentése esetében.
A jelenlegi pénzügyi kormányzat véleménye szerint a fentiek
felelőtlen ígéretek, megvalósításuk több mint 400
milliárd forinttal rövidítené meg a költségvetést. Bár a
jelenleg kormányzó pártok pénzügyi programjában is
szerepelnek adó- és járulékcsökkentési elképzelések,
mértékmegjelölést azonban itt nem találunk, mivel a
szocialisták szerint ez tisztességesebb a számszerű
megnevezésnél.
A kisgazdáknak az az elmélete, mely szerint az adó- és
járulékcsökkentés hatására emelkednének a bevételek, nem
nevezhető teljesen alaptalannak, mivel az elmúlt évek magyar
gazdasága már szolgált erre példákkal: a társasági adó 50
százalékos mérséklése (36-ról 18 százalékra) 1995-ről
1996-ra a pénzügyi tárca várakozásainál lényegesen
magasabb adóbevételt jelentett, és adóbevétel-növekedés
történt a nemesfémek fogyasztási adójának csökkentésekor
is. Ennek az összefüggésnek a vizsgálatával azonban a
jelenlegi kormányzat is foglalkozik.