Suharto rendet teremt

A New York-i székhelyű Emberi Jogi Figyelő az indonéz kormányt a kínai nemzetiség elleni gyűlöletkeltéssel vádolja. Indonéz tisztviselők állítólag „patkányokról” és „árulókról” beszéltek, miközben burkolt célzásokat tettek kínai üzletemberekre - írta legfrissebb számában az Economist című gazdasági lap.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Bár az indonéz hadsereg ígéretet tett arra, hogy kézben tartja az eseményeket, eddig öt ember életét követelték a zavargások. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy 1965-ben, amikor Suharto átvette a hatalmat, hasonló állapotok uralkodtak Indonéziában.
A több napos „élelmiszer-lázadás” után a héten újra kinyitottak az üzletek. A helyi tulajdonban levő boltosok úgy védekeztek az „harag” napjaiban, hogy az üzletek bejáratára több helyen kitűzték a „100 százalékosan muzulmán” feliratot, megelőzendő ezzel a kínaiak iránt érzett gyűlöletből fakadó betöréseket.
A világ második legnépesebb országában a kínai lakosság elenyésző lélekszámú, de a kereskedelemnek több mint 90 százalékát a kezében tartja. A helyi lakosok a gazdasági válság kitörését a kínai jelenlétre vezetik viszsza. A zavargások miatt sok kínai üzletember elmenekült az országból. Mások viszont dacolnak a gyűlölettel. A főváros egyik szegénynegyedében kínai iparmágnások százezer ingyen élelemiszercsomagot osztottak ki, hogy lecsillapítsák az országban tomboló kínaiellenes indulatokat. Az ajándék hamar elkelt. A sorban állók nem sokat törődtek azzal, ki osztja az ételt - jegyezte meg az Economist.
A Suharto-kormány, hogy elterelje magáról a figyelmet, az élelemosztókat felhalmozással vádolja, sőt egy igazságügy-minisztériumi tisztségviselő a halálbüntetés alkalmazását is kilátásba helyezte. A hatóságok Dzsakartában és környékén közel háromezer tonna „rejtegetett” rizst, tizenegyezer tonna cukrot és több mint harmincezer tonna szóját találtak. A fegyveres erők új parancsnoka pedig figyelmeztetett: a négyszázhatvanöt-ezer fős hadsereg nem fogja tétlenül nézni a növekvő polgári elégedetlenséget.
Suharto „csodaprogramja” valutabizottságok felállításával a rúpia árfolyamát ismét a dollárhoz kívánja rögzíteni. Ezzel viszont kockán forog az IMF negyvenhárom milliárd dolláros segélye, mert a valutamegerősítő programot mind az Egyesült Államok, mind pedig az IMF elutasítja. Az indonéz államfő azonban továbbra is a „bűvös” megoldásban reménykedik. A hetvenhat éves Suhartót márciusban minden bizonnyal egy hetedik ötéves terminusra is elnökké választja a Népi Tanácskozó Gyűlés - vélekedett az Economist. A hadsereg az elnök mellett áll, és kormánya - egyelőre - egységes. A Nyugat tanult az egykori iráni sah példájából: nem ad neki politikai támogatást. Indonéziában egyesek a világi politikától való eltávolodástól tartanak, a miniszter ugyanis egy befolyásos iszlám egyesület elnöke. Még „optimista” elemzők is csak egy gazdasági-társadalmi összeomlás után látnak kiutat Indonézia számára.