Vissza a tartalomjegyzékhez

SZABÓ IBOLYA ANNA
A karnevál áldozatai

Rióban valóban mindenki megtalálhatja a kedvére való mulatságot: a bordélyházak közönsége kiözönlik az utcákra, a kékvérűek nagyszabású bálokon szórakoznak, a homoszexuálisok kötélhúzó versenyeket rendeznek - közölte a négy napig tartó riói karneválról készített összeállításában a CNN. Bár a hamvazószerdával véget ért karneváli időszak idei fekete mérlege még nem ismeretes, az első baleset híre már megérkezett.

A riói karnevált - amelyet idén az egyik magyar kábeltévé jóvoltából éjszakákon át élőben figyelhettek Magyarországról is - sokan a turisták számára rendezett ártatlan látványosságnak tekintik. Négy nap és négy éjjel mindenki táncol és énekel. A rendezvényen azonban a hangsúly nem annyira a jókedven, mint inkább az öltözeten van. Helyesebben: az öltözet hiányán. Mindenkit arra buzdítanak, hogy lehetőleg minél lengébb jelmezekben, vagy jelmez híján fürdőruhában mulasson.
Idén mintegy 70 ezren voltak kíváncsiak a hiányos öltözetű - vagy még inkább öltözetlen - szambatáncosok, zenészek és más mulattatók felvonulására. A látvány leginkább egy nyilvános peep-show-hoz hasonlítható. Az ifjabb Martin Luther King, Nelson Mandela és a futball-legenda Pelé képmásai afrikai istenek hatalmas szob-rainak társaságában, kézzel vontatott kocsin imbolyogtak végig Rio utcáin. A CNN karneváli beszámolója szerint Pelé, aki egyben Brazília sportminisztere is, idén más programjaira való hivatkozással távol maradt a riói rendezvénytől. A karnevált kísérő előadások ihletője ebben az évben többek között a horoszkópdivat és a szívrabló Casanova élete volt. Az AP hírügynökség idézi az egyik legismertebb brazil szambadobost, Rogerio Cozzolinót, aki szerint: „A karnevál a szenvedélyekről, a mágiáról és a misztikáról szól. Valaki vagy szereti, vagy gyűlöli ezt - ebben nincs középút.”

Nyilvános peep-show

A rióihoz hasonló látványosságot jelent az Egyesült Államokban a New Orleans-i Mardi Gras felvonulás, amelyet hagyományosan a város francia negyedében tartanak. Az eseményre évente közel egymillió ember látogat el.
A Mardi Gras idején a félig - vagy egészen - meztelen testek valaha nagy felháborodást keltő látványa ma már szinte közhelynek számít a francia negyed kártyavetőktől és tenyérjósoktól egész évben zsúfolt utcáin. A mind nagyobb költségeket fölemésztő karnevál legfőbb pénzforrását a szerencsejáté-kok, a lottó és a bingó jelentik.
Arthur Hardy, egy népszerű karneváli kalauz kiadója szerint az egész karnevál egy részeg orgiához hasonlítható. „Legalább négy cég állt rá az országban a karneváli videók terjesztésére. Tévéműsorok közvetítik a csupasz melleikkel büszkélkedő nők és magukat mutogató férfiak képeit” - mondja Hardy. Úgy tartják, hogy ez a „mindent szabad” világ a fiatal turisták paradicsoma, ahol a tradíciókat büntetlenül és gátlástalanul lehet semmibe venni”. Az emberek hosszú utat tesznek meg azért, hogy levetkőzhessenek és bujálkodhassanak” - idézi a CNN az egyik New Orleans-i lakos véleményét, aki szerint az esemény hajdani családi jellege mára teljesen eltűnt.
A legismertebb velencei fesztivál mellett Európa egyik legnagyobb hagyományú karneváli felvonulásának hazája Belgium. A karneváli forgatag a nemzeti színekben felvonuló férfiakkal kezdődik. Gazdagon díszített öltözetüket szalmával tömik ki, így olyan hatást keltenek, mintha púposok vonulnának végig az utcákon, derekuk és bokájuk körül csengettyűkkel, hipnotikus állapotban csoszogva. Később felsőruhájuktól megszabadulva csipkegallérra és magas, strucctollal ékesített kalapra váltanak, s vörös-sárga jelmezeikben narancsokkal hajigálják a nagyérdemű - és meglepően türelmes - közönséget. A karneváli felvonulás 24 órán át tartó, pezsgővel és sörrel folyó tivornyába torkollik. A binche-i hagyomány eredetét senki nem ismeri, mégis sokan ezt tekintik a város társadalmát összetartó egyik legfontosabb erőnek.

Modern dionüszosz

A részeges, erotikus orgiákhoz hasonló jelenetekben bővölködő karneváli népünnepélyek önkívülete nem a modern kor terméke. Hagyománya az ókori Görögország Dionüszosz-ünnepeihez nyúlik vissza, amikor az istennek álcázott főpap állatmaszkos kísérőivel vidám menetben vonult be az ünneplő városba. A görög Dionüszosz-kultusz Rómában Bacchus tiszteletére rendezett féktelen orgiákká fajult. Ezeket eleinte titokban, rendszerint éjjel tartották, előbb csak nők, később nők és férfiak együttes részvételével. Az időszámítás előtti második században tarthatatlanná vált helyzetet a szenátus több ezer ember börtönbe zárásával, sokak kivégzésével és a Bacchus-kultusz állami ellenőrzés alá vonásával igyekezett megoldani. Ugyanekkor az ősi észak-európai népek is megrendezték saját termékenységisteneik és istennőik tavaszi vonulásait, méghozzá általában hajót utánzó szekéren. Erre a Dionüszosz-kultuszban is fellelhető hajómotívumra - tengeri hajó latinul: carrus navalis - vezethető vissza a mai „karnevál” elnevezés.
A farsang, amely a legtöbb helyen vízkereszttől, január 6-ától hamvazószerdáig tart, az ókori római Saturnalia ünnepéhez is kapcsolódik, amelyen a rómaiak a hajdan volt aranykorra emlékeztek Saturnus istennek áldozva, majd nyilvános lakomát adtak állami költségen az egész nép számára. Az ünnep tradíciójához az emberek annyira ragaszkodtak, hogy a római katolikus egyház végül keresztény színezettel ellátva integrálta a pogány kultuszt. Ez a forrása a máig is évente megrendezett velencei karneválnak, amely a riói karnevál és a New Orleans-i Mardi Gras kisöccsének is tekinthető. A hagyományosan viselt maszkok is az antik Róma téli Saturnus-ünnepségeit idézik. Az idei velencei fesztivál különlegessége, hogy a rendezvényt a 200 éve meghalt Giacomo Casanova, a féktelen szexuális életéről elhíresült kalandor emlékének szentelték.
A karneválok napokon keresztül tartó orgiái sokszor emberáldozatokat is követelnek.

A bűnözés melegágya

A riói karnevál után rendszeresen beszámolók jelennek meg arról, hány százan vesztették életüket közlekedési balesetben, gyilkosság áldozataként, vagy egyszerűen csak a nagy meleg, az izgalom, a kimerültség és a sodró tömegben szükségszerűen előforduló balesetek következtében. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a karnevál idején radikálisan növekszik a bűnözés is. Bár a hamvazószerdával véget ért karneváli időszak idei fekete mérlege még nem ismeretes, az első baleset híre már megérkezett. Az olasz főváros közelében fekvő Settecami karneválján egy táncoló, gyermekekkel teli karneváli kocsi borult fel. A helybéli plébános vezette vontatóról lezuhant gyermekek és felnőttek viszonylag szerencsésen - zúzódásokkal és csonttörésekkel - megúszták a farsangi balesetet.
A karneváli programok nemcsak balesetek forrásai, hanem a szabad szex és a különféle szexuális perverzitások népszerűsítésének hatásos eszközei is. Eugenio Sales, Rio de Janeiro érseke a Jornal de Brasil című napilapban keményen ostorozta a tömegtájékoztatást a túlfűtött erotika hirdetésében betöltött szerepéért. A brazil kormány tízmillió óvszert osztott szét a karnevált megelőző hónapban az AIDS megelőzését szolgáló felvilágosító kampánya során. Az érsek véleménye szerint: „A felelőtlen és szabados nemi kapcsolatok, a szexuális örömökben való tobzódás helyett a hívőknek ebben az időszakban ott kell hagyniuk a nagyvárosi káoszt, hogy lelki elmélyülésükkel elősegíthessék a húsvétra való felkészülést.”