Vissza a tartalomjegyzékhez

HAJDÚ SÁNDOR
A hruscsovi nagy ugrás

Békéscsabán járt Magyar Bálint művelődési miniszter, aki a Heteknek nyilatkozva elmondta: a választások igazi kérdése, hogy az MSZP abszolút többséget szerez-e - és ezáltal növekszik az esély, hogy egypárti kormány alakuljon Magyarországon -, vagy sem.

- A kormánykoalíción belül az utóbbi időben egyre több feszültség keletkezett. Ön szerint mi ennek az oka?

- Az első alapvető ok, hogy olyan kérdésekben jelentkeztek feszültségek, amelyekben a két párt között alapvető véleményeltérés van. De hát soha nem volt titok, hogy két eltérő hagyományú, értékrendű és tradíciójú párt kötött koalíciót különböző programok alapján. Az igazi kérdés az, hogy ezek a feszültségek miért nem rendeződnek más módon, hiszen a koalíciós megállapodás elvileg önkorlátozásra késztetheti a koalíciós partnereket. A választások közeledtével azonban ez az önkorlátozás egyre kevésbé működik a nagyobbik kormánypárt részéről.

- Horn Gyula kormányfő az elmúlt időben többször is bírálta az SZDSZ-politikusok által vezetett minisztériumok munkáját. Ön szerint helytálló ez a bírálat?

- Természetesen nem érzem annak. Nekem úgy tűnik, hogy a miniszterelnök úr kettős látással bír a választások közeledtével: kritikai érzéke csillog, ha SZDSZ-es minisztériumról van szó, ez azonban az MSZP-s minisztériumok esetében nem jellemző rá. De hát a választások közeledtével előfordul az ilyesmi.

- A Fidesz - MPP hétvégi kongresszusán a párt vezetői kijelentették: a választások a fiataldemokraták és az MSZP között fognak eldőlni. Ön is így látja az esélyeket?

- Az igazi kérdés szerintem az, hogy az MSZP abszolút többséget szerez-e - és ezáltal növekszik az esély, hogy egypárti kormány alakuljon Magyarországon -, vagy sem. Én nem hiszem, hogy a Fidesz a májusi választásokon tényleges alternatívaként jelenne meg. Bizonyos értelemben a kongreszszusukon megfogalmazott program is ezt sugallja. Hiszen a Fidesz a hruscsovi nagy ugrásra emlékeztető módon beígérte: Magyarország néhány évtizeden belül utoléri Nyugat-Európát. Az általuk említett évi 7 százalékos növekedés bizonyos értelemben az SZDSZ által fémjelzett eddigi liberális gazdaságpolitika elismerésének is tekinthető. Ez a gyakran fájdalmas intézkedésekkel járó, és bizonyos elemeiben rendkívül népszerűtlen gazdaságpolitika eredményezte azt, hogy most 4-5 százalékos stabil növekedés van az országban. Ezért kellett - mint ellenzéki pártnak - ráígérnie még néhány százalékot.