Bevetésre készen
A Pentagonban készül a bombatámadás tervezete, a visszaszámlálás megkezdődött: az Egyesült Államok az Öböl-háború óta a legnagyobb haderőt mozgósította, és Anthony Zimmi tábornok szerint egy héten belül készen áll a támadásra.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
A brit királyi légierő GR7-es Harrier gépe. Rövidesen felszállnak. Fotó: MTIKenneth Bacon Pentagon-szóvivő elmondta: már a célpontokat is kijelölték. Elsősorban Irak vegyi és biológiai fegyverraktárait, a telekommunikációs, biztonsági és hírszerzési szerveket, Irak légierejét és katonai egységeit, köztük az elit alakulatnak számító Köztársasági Őrséget fogják bombázni. A Washington Post című amerikai újság jelentése szerint olyan okmányra bukkantak Bagdadban, amely bizonyítani látszik, hogy 1995-ben orosz-iraki üzlet köttetett biológiai fegyverek gyártásához szükséges orosz berendezések Irakba szállításáról. Oroszország újraindította egyik víruslaboratóriumát és a Time magazin értesülése szerint biológiai fegyverek fejlesztésébe kezdett. Az intézet nemrégiben nyugalmazott vezetője számolt be arról, hogy a laboratóriumban elkezdték az antrax nevű szer gyártását, amiből más hírforrások szerint Irak is jókora készletekkel rendelkezik. Mohammed Sareed al-Sahhaf iraki külügyminiszter az orosz békeközvetítés kapcsán elmondta: országa támogatja azt az orosz javaslatot, mely szerint egy-két hónapra megnyitnák az összes iraki elnöki rezidenciát az ENSZ-szakértők számára. Richardson, az USA ENSZ-nagykövete azonban kijelentette: Irak nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. A brit külügyminiszter szintén határozottan elutasította a javaslatot. A keményvonalas angolszász vélemény mögé időközben felsorakozott Kanada, Ausztrália, Spanyolország, Németország, Kuvait, Omán és Bahrein is. Omán és Spanyolország is engedélyezi amerikai harci repülőgépek le- és felszállását országa területén. Oroszország, Franciaország, Kína és számos közel-keleti ország továbbra is ellenzi az Irak elleni katonai támadást. Nem hozott közeledést az álláspontokban William Cohen amerikai védelmi miniszter közel-keleti útja sem, nem sikerült egységes tábort felállítania egy Irak elleni támadás végrehajtásához.
A Közel-Kelet országai közül többen - köztük Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok - nem támogatják a fegyveres beavatkozást. Borisz Jelcin orosz elnök felszólította Törökországot: ne engedélyezze, hogy az USA törökországi területeken lévő támaszpontokat vegyen igénybe. Olaszországi látogatása során Jelcin máris megszerezte Romano Prodi olasz miniszterelnök támogatását, akivel közösen nyitásra szólították fel Szaddám Huszeint. Az iráni miniszterelnök kijelentette: elfogadhatatlannak tart egy katonai akciót. Egyiptom diplomáciai megoldás hiányában hajlandó az USA mellé állni. A Pentagon légitámadásra készül, melyre az Öböl-háborúban használtaknál pontosabb, modernebb gépeket, B-1-es és B-2-es bombázókat fejlesztett ki. A Washington Post című amerikai újság értesülései szerint az Irakban szolgálatot teljesítő ENSZ-ellenőrök az egyik bagdadi minisztériumban olyan bizalmas okmányokra bukkantak, amelyek tanúsága szerint orosz-iraki tárgyalások folytak többek között fermentáló, takarmányfehérje előállításához is felhasználható berendezések szállításáról. Ezek úgynevezett „kettős célra felhasználható” berendezések, amelyek biológiai fegyverek gyártásánál is használatosak. A dokumentum tanúsága szerint Moszkva többek között egy ötezer literes fermentáló tartályt ígért Iraknak. A szakértők szerint pontosan erre van szükség egy óriási méretű biológiai fegyvergyárban. A berendezés tízszer akkora, mint a legnagyobb olyan tartály, amelyet Irak - saját bevallása szerint - felszhasznált gyilkos kórokozók kitenyésztésére. Moszkva ugyanakkor tagadta a vádakat. Az orosz szakértők szerint a tömegpusztító fegyverek kifejlesztéséhez szükséges berendezéseket Bagdad elsősorban Nyugat-Európában, főként német, osztrák és svájci cégeken keresztül szerezte be.
