Vissza a tartalomjegyzékhez

KRÁLL CSABA
Nemzetközi egyezmény köti a hóhér kezét

A magyar társadalom többségének határozott igénye a halálbüntetés visszaállítása, ez derül ki a Medián Közvélemény-kutató Intézet tavaly decemberi felméréséből. E sok vitát kiváltó büntetési mód újbóli bevezetésére azonban aligha nyílik lehetőség. Nemzetközi egyezmény és alkotmánybírósági határozat egyszerre köti a jogalkotók kezét. A parlamenti pártok érzékelik a közvélemény halálbüntetés-párti nyomását, ugyanakkor politikai felelőtlenségnek tartanák, ha a kérdés a választási kampány részévé válna.

Egyedül a Független Kisgazdapárt programjában szerepel, hogy kormányra kerülésük esetén ideiglenesen visszaállítanák a halálbüntetést. Egy kisgazda képviselő, akinek a fiát gyilkolták meg, aláírásgyűjtési akciót is kezdeményezett annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a bevezetésről. A római egyezmény hatodik kiegészítő jegyzőkönyve (1983) azonban rendelkezett a halálbüntetés eltörléséről, ami az Európa Tanács minden tagállama, így hazánk számára is kötelező érvényű. Ennek szellemében foglalt állást az Alkotmánybíróság 23/1990. évi határozata is. Bank Attila, az FKGP frakcióvezető-helyettese bizakodó: „A római egyezményt nem kell felmondani, de bizonyos részeit újra lehet tárgyalni.” A jobboldal szerint van, az SZDSZ szerint nincs elrettentő ereje a halálbüntetésnek. Ez utóbbit erősítette meg dr. Kránitz Mariann, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, aki úgy vélte: nincs szoros összefüggés e büntetési nem és egyes bűncselekmények elkövetése között. „A jövendő jogászgeneráció jelentős része is visszaállítaná a halálbüntetést” - mondta a kriminológus. Ez megegyezik az országos közvélemény-kutatási adatokkal is: a Medián tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság háromnegyed része hisz a halálbüntetés elrettentő hatásában, és a többség támogatná annak bevezetését. Még az SZDSZ-re szavazók 61 százaléka is így vélekedik, noha a párt hivatalosan ellenzi a halálbüntetést. „Klasszikus példája a populizmusnak, ha egyes pártok népszerűnek tűnő törekvések mögé állnak, holott nincs realitása a megvalósításnak” - nyilatkozta lapunknak Fodor Gábor. Az SZDSZ-es politikus szerint annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy inkább hagyjuk futni a bűnöst, sem hogy ártatlant büntessünk meg. A halálbüntetés visszaállításáról az MSZP másképp vélekedik. „Idő előttinek tartottam a halálbüntetés eltörlését, méghozzá az emberölés minősített eseteivel kapcsolatban” - közölte Csákabonyi Balázs, a szocialisták közjogi munkacsoportjának helyettes vezetője. Véleménye szerint a törvényhozók a jogi megkötések és a közvélemény kettős présébe kerültek. Csákabonyi abban látná a megoldást, ha súlyos esetekben a kirótt büntetés valóban életfogytig tartana. Boross Péter, az MDF alelnöke az életfogytiglant kegyetlenebb büntetési formának tartja, mint a halálbüntetést, mert a „kilátástalanság torz embert szül”. Majd kifejtette: „Nem vagyok a halálbüntetés ellen, amikor az különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, de nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nemzetközi szerződések felmondásával önállóskodjunk.” Az MDF alelnöke szerint be kellene kapcsolódni az európai kriminológiai fórumokon zajló szakmai vitákba, és így nyomást helyezni az Európa Tanácsra, hogy a szinte minden országban nagy többség által támogatott halálbüntetés ne essen merev tilalom alá.