A magyar társadalom többségének határozott igénye a
halálbüntetés visszaállítása, ez derül ki a Medián
Közvélemény-kutató Intézet tavaly decemberi
felméréséből. E sok vitát kiváltó büntetési mód
újbóli bevezetésére azonban aligha nyílik lehetőség.
Nemzetközi egyezmény és alkotmánybírósági határozat
egyszerre köti a jogalkotók kezét. A parlamenti pártok
érzékelik a közvélemény halálbüntetés-párti nyomását,
ugyanakkor politikai felelőtlenségnek tartanák, ha a kérdés
a választási kampány részévé válna.
Egyedül a Független Kisgazdapárt programjában szerepel,
hogy kormányra kerülésük esetén ideiglenesen
visszaállítanák a halálbüntetést. Egy kisgazda képviselő,
akinek a fiát gyilkolták meg, aláírásgyűjtési akciót is
kezdeményezett annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a
bevezetésről. A római egyezmény hatodik kiegészítő
jegyzőkönyve (1983) azonban rendelkezett a halálbüntetés
eltörléséről, ami az Európa Tanács minden tagállama, így
hazánk számára is kötelező érvényű. Ennek szellemében
foglalt állást az Alkotmánybíróság 23/1990. évi
határozata is. Bank Attila, az FKGP frakcióvezető-helyettese
bizakodó: „A római egyezményt nem kell felmondani, de
bizonyos részeit újra lehet tárgyalni.” A jobboldal szerint
van, az SZDSZ szerint nincs elrettentő ereje a
halálbüntetésnek. Ez utóbbit erősítette meg dr. Kránitz
Mariann, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, aki
úgy vélte: nincs szoros összefüggés e büntetési nem és
egyes bűncselekmények elkövetése között. „A jövendő
jogászgeneráció jelentős része is visszaállítaná a
halálbüntetést” - mondta a kriminológus. Ez megegyezik az
országos közvélemény-kutatási adatokkal is: a Medián
tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság háromnegyed
része hisz a halálbüntetés elrettentő hatásában, és a
többség támogatná annak bevezetését. Még az SZDSZ-re
szavazók 61 százaléka is így vélekedik, noha a párt
hivatalosan ellenzi a halálbüntetést. „Klasszikus példája
a populizmusnak, ha egyes pártok népszerűnek tűnő
törekvések mögé állnak, holott nincs realitása a
megvalósításnak” - nyilatkozta lapunknak Fodor Gábor. Az
SZDSZ-es politikus szerint annak az elvnek kell érvényesülnie,
hogy inkább hagyjuk futni a bűnöst, sem hogy ártatlant
büntessünk meg. A halálbüntetés visszaállításáról az
MSZP másképp vélekedik. „Idő előttinek tartottam a
halálbüntetés eltörlését, méghozzá az emberölés
minősített eseteivel kapcsolatban” - közölte Csákabonyi
Balázs, a szocialisták közjogi munkacsoportjának helyettes
vezetője. Véleménye szerint a törvényhozók a jogi
megkötések és a közvélemény kettős présébe kerültek.
Csákabonyi abban látná a megoldást, ha súlyos esetekben a
kirótt büntetés valóban életfogytig tartana. Boross Péter,
az MDF alelnöke az életfogytiglant kegyetlenebb büntetési
formának tartja, mint a halálbüntetést, mert a
„kilátástalanság torz embert szül”. Majd kifejtette:
„Nem vagyok a halálbüntetés ellen, amikor az különös
kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, de
nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nemzetközi szerződések
felmondásával önállóskodjunk.” Az MDF alelnöke szerint be
kellene kapcsolódni az európai kriminológiai fórumokon zajló
szakmai vitákba, és így nyomást helyezni az Európa
Tanácsra, hogy a szinte minden országban nagy többség által
támogatott halálbüntetés ne essen merev tilalom alá.