MARSCHALL ÁDÁM
Fenyő János végzete

Az áldozat Mercedese. Ki véd meg? Fotó: Somorjai László

Gengszterfilmbe illő leszámolás tanúi lehettek február 11-én a fővárosi csúcsforgalomban a Margit körúton haladók. Fél hat körül a város talán legforgalmasabb pontján, a Margit utcában Fenyő János Mercedese mellett egy régi típusú Mitsubishi fékezett le, az autóból egy húsz év körüli férfi ugrott ki és egy Agram-2000 típusú hangtompítós géppisztolyból tüzelni kezdett a Vico Rt. elnök-vezérigazgatójára. Az első jelentések szerint a tettes mintegy harminc lövést adhatott le, a lövések az áldozat fejét és nyakát találták el. Az elkövetőt szállító gépkocsi közben gázt adott és elhajtott, a merénylő - aki szakértők szerint bérgyilkos lehetett - pedig gyalogosan menekült el a helyszínről. Lapunk úgy értesült, hogy Fenyőre és családjára már egy ideje testőrök vigyáztak. Egyelőre tisztázatlan, hogy a merénylet idején miért volt egyedül az ismert vállalkozó. Feltételezhető, hogy akik tőrbe csalták, számítottak arra, hogy a legnagyobb esti csúcsforgalomban Fenyő biztonságban érzi magát. Feltehetően ezért indult útnak testőrök nélkül. Bár ezúttal az egyik legismertebb magyar vállalkozó, a jelentős médiabirodalom feje volt az áldozat, feltételezhető, hogy a gyilkosság újabb epizód a Budapesten folyó maffiaháborúban, sőt - mint csepp a tengerben - rávilágít Magyarország „vadkeleti” állapotának sok jellegzetességére. Fenyő János 1954-ben született Budapesten. Fotóriporterként, majd fotóművészként dolgozott mint az MTI, az Új Tükör és az Ez a Divat munkatársa. Hivatalos életrajzában az 1977 és 1989 közötti időben feltűnő lyuk tátong. Ebben az időszakban Fenyő Amerikában élt, sokan úgy tudják, a pornóiparban dolgozott fotósként. Rejtély, hogyan tudott ebből úgy meggazdagodni, hogy 1989-ben hazatérése után meg tudta alapítani a Vico Rt.-t. Rosszakarói azt híresztelték róla, hogy a pornóüzleten keresztül kapcsolatba került az amerikai maffiával. Voltak, akik úgy tudták, hogy vállalkozása mögött külföldi érdekcsoportok, esetleg a maffia pénzmosó tevékenysége húzódik meg. Ezekből a híresztelésekből - természetesen - semmi sem volt bizonyítható. Az viszont tény, hogy Fenyő vállalkozása egyrészt mint a rendszerváltás sikersztorija, másrészt mint örökös botrányok krónikája lett ismert. A Vico Rt. először videokölcsönző hálózatával került be a botránykrónikákba, miután kiderült, hogy a forgalmazott filmek egy részének szerzői jogát a cég nem vásárolta meg, így azok kölcsönzése teljesen illegálisan folyt. Botrány övezte Fenyő építkezését is. A mai napig sem tisztázott, ki és milyen alapon adott engedélyt arra (ha volt egyáltalán ilyen engedély), hogy a város egyik legszebb helyén, a természetvédelmi területből hatalmas részt kiszakítva felépíthesse impozáns, kamerákkal és őrséggel vigyázott villáját. A kétségkívül ízlésesen megépített villa ma a legszembetűnőbb látványosság, ha a főváros kedvelt kirándulóhelyéről, a Normafától valaki letekint a városra. A ház és a hozzá tartozó park kirándulók tízezrei számára hordozta a rendszerváltás egyik negatív üzenetét: „pénzért mindent lehet, a törvények nem számítanak”. A Vico időközben az ország legnagyobb médiabirodalmává vált. Ma 13 lap tartozik a céghez, az általa kiadott kiadványok havi példányszáma meghaladja a 12 milliót. A vállalatbirodalom adja ki a Népszavát, a Nők Lapját, a Vasárnapi Híreket, a Színes RTV újságot, a Családi Lapot, az Otthont, az Átriumot, a Tinát, a Bravót, a Bravo Girlt, a Bravo Sportot, a Buci Macit és a nemrég indított Prestige-t. A cég által forgatott pénz nagysága és a sokmilliós olvasótábort befolyásolni tudó médiahatalom Fenyő Jánost a fővárosi társasági élet ismert figurájává tette. Rendszeresen látható volt a különböző lapok társasági rovataiban, olyan ismert személyiségek társaságában, mint például Friderikusz Sándor. Gyakran lehetett vele találkozni kormánypártok sajtófogadásain: minden kétséget kizáróan közéleti személyiség volt. Közben az általa vezetett cég üzleti tevékenységét teljes homály fedte. Halálhíre bejelentésekor a Híradó azt közölte, hogy Fenyőnek az elmúlt esztendőben 500 millió forintos tartozása halmozódott fel, vagyonát külföldre menekítette, miközben több mint harminc bírósági ügy van folyamatban ellene. A Vico Rt. igazgatósága még a merénylet éjszakáján cáfolta a tartozásról és a vagyon külföldre menekítéséről szóló híreket. Az új magyar felső tízezer egyik legmarkánsabb képviselőjének életpályája, kiterjedt üzleti tevékenységei valószínűsítik, hogy a rendőrség - bár láthatóan tehetetlenül szemléli az eseményeket - nem áll értetlenül az ügy előtt. Egyes elemzők szerint Fenyő meggyilkolása a törvényen kívüli gazdaság belső törvényeit volt hivatott érvényesíteni. Halálán keresztül az alvilág üzen mindenkinek, aki részt vesz ebben az üzletágban, hogy a maffia törvényeit be kell tartani, sem a vagyon, sem a politikai kapcsolatok, sem a közéleti szereplés nem jelent védelmet senki számára. A rendőrség helyzetét nehezíti, hogy ha meg is találná az elkövetőt, aligha várható, hogy a megbízókig képes eljutni. A fővárosban immár másfél éve zajló maffiaháborúban a bűnüldözők mindeddig kevés eredményt tudtak felmutatni. A leszámolássorozat Prisztás József kivégzésével kezdődött, akit Óbuda egyik csendes utcájában lőtt agyon egy kerékpáron érkező merénylő. A nyilvánosság előtt csak most vált ismertté, hogy a merénylet után rövid idővel megszólalt Prisztás mobiltelefonja, a hírek szerint a Xénia Láz-ügy kapcsán elhíresült Félix Film Kft.-től keresték az ekkor már halott vállalkozót. Az országgyűlés most készül vizsgálóbizottságot létrehozni többek között annak kivizsgálására, volt-e kapcsolat a Xénia Láz Egyesület, illetve politikusok és az alvilág között. Rövid idővel Prisztás meggyilkolása után rálőttek az áldozat akkor már rejtekhelyen tartózkodó barátjára is. A merényletek 1997-ben folytatódtak: már január 1-jén páncéltörő rakétát lőttek a Szépvölgyi úti Secret Night Clubra. Október 9-én a klub közvetlen közelében egy kerékpárra szerelt távirányítós bombával merényletet kíséreltek meg Hoffman István ellen, akit Prisztás utódjának tartanak. Ez volt az első alkalom, amikor „kívülállók” is megsebesültek. Még az 1997-es év krónikájához tartozik Zubovics Gyula szentendrei vállalkozó terepjárójának felrobbantása, aki ugyan a merényletet túlélte, de később a kórházban fertőzés következtében meghalt. Augusztus elején Molnár Péter veszprémi vállalkozót, november elején Szegeden pedig Németh Zoltánt ölték meg gépkocsijaik felrobbantásával. Dóri Sándor kaszinótulajdonosra és egykori üzlettársára, Boros Tamás vállalkozóra, ismeretlen tettesek rálőttek, de ők megúszták a merényletet. 1996 eleje óta több mint hetven robbantás történt, a rendőrség hét ügy feltételezett tettesét fogta el.