Szakmagyar
Kukac, csiga, kör a
H. L. matematikus-villamosmérnök levelet írt a Magyar Tudomány szerkesztőségének az e-mail (villanyposta-, drótposta-, emil- stb.) címekben használt @ (at) ügyében. Mint írja: "Nagyon zavar ennek a jelnek "kukac"-ként történő olvasása. Bántja a jóérzésemet, a vizualitásomat és biológiai ismereteimet is."
Egy kicsit én is bűnös vagyok ebben a kukac-ban, s most megpróbálok óvatosan fogalmazni, hogy bűnömet ne tetézzem. Amikor több évvel ezelőtt a rádió- és tévéműsorokban feltűnt a számítógépes levelezésnek ez a jele, a műsorvezetők kínban voltak, hogyan is ejtsék ki. Ekkoriban jelent meg az éterben Csiszár Jenő Apukám világa című rádióműsora, amelynek fontos eleme volt az e-mail: apukam-kukac-apukam-hu, igaz, hogy Csiszár sajátos stílusában ez így hangzott: apukám-kukacom. (El is tévedt néhány levél, hiszen elég a címzésben egyetlen ékezet, egyetlen elütés, az e-mail visszajön.) Talán innen van levélírónk és mások rossz érzése. Az angol at magyarítását magam is többször üdvözöltem, mert spontánul terjedt, s úgy véltem (ma is úgy vélem), beilleszkedik a nemzetközi és a magyar honosítási gyakorlatba. Időközben pedig nagyon komoly rádió- és tévéműsorok is átvették és használják a kukac kifejezést (pl. a Határok nélkül).
Éppen ezért ma már aligha lenne érdemes visszakozni.
A legtöbb nyelvben metaforikusan nevezték el az @-et: a cseheknél és a szlovákoknál savanyított hal, a lengyeleknél, szerbeknél majom, majomfarok. Volt ajánlás a csiga szóra is, például az Internetto zsargon című kiadványban (Gyűjtötte: Nyírő András, IDG, 1997. 25-6.): jel az emilben. Kevésbé elegánsan: kukac, vagy közönségesen: hülye a, műegyetemista körökben: kacsma. Telefonban ne mondjuk kukacnak, bejglinek, mert viccnek gondolják, hanem angolosan at-nek, ahogy azt New York-ban ejtenék, és közben lelki szemeinkkel lássuk: csiga@. Macintosh környezetben lehet alma is.
A csiga - amelyet H. L. levélírónk is javasolt - tehát elindult, de túl lassan ért célba, megelőzte őt a kukac.
Levélírónk saját javaslata, a kör a (kiejtése, olvasata is: kör a) sem lenne rossz, de úgy vélem, hogy ezzel is túl későn lépünk a nagyközönség elé.
Kukac, csiga, kör a: a magam részéről mindhárom formát elfogadhatónak és jónak tartom. Talán még most is érdemes mindhármat terjeszteni, de a tömegkommunikációban a kukac már eléggé elterjedt; az lenne a furcsa, ha valaki helyette csigá-t vagy kör a-t mondana. De szabad a pálya: próbálkozzunk még vele.
S hogy bánthatja-e a kukac az ízlésünket? Nos, első jelentése: 'az ormányosbogarak lárvája', 'rovaroknak főleg gyümölcsben élő lárvája', 'giliszta', átvitt (tréfás) jelentése: 'kisfiú hímvesszője'. Nyilván ebből adódhat a jóérzés emlegetése. De gondoljunk csak erre a kifejezésre: Gyáva kukac! Ez inkább tréfás, mint sértő.
A tanulság az, amit nyelvészként sokszor elmondtunk, hogy egy új jelenség (eszköz, fogalom) felbukkanásakor kapuőr-funkciót kell ellátnunk, azonnal kell magyarítanunk. Ha nem sietünk, az idegen szó marad meg, ha magyarítunk, s azt átveszi a média, akkor pedig az első magyar kifejezés. Ebben az esetben is ez történt.
Az egyik szemem sír, a másik meg nevet! Ma már talán én is jobbnak tartanám a csigá-t (kár, hogy nem jutott hamarabb eszembe), annak viszont örülök, hogy magyarul mondjuk az @-et!
De rögtön hadd hívjam föl a figyelmet további, sürgős teendőkre! Mint ebben az írásban is látható, nem írtam magyarul az e-mail-t, vagyis az elektronikus levél nevét. Sokféle próbálkozás volt már rá: villanyposta, drótposta, villámposta (egy lap impresszumában rendszeresen), e-levél, emil, sőt ímél (az RTV Részletesben az egyik főműsornál a fiataloknak szóló - szabálytalan - felszólítás: íméljetek!). Bizony, itt az idő, hogy magyarítsuk vagy ne magyarítsuk az e-mail-t. Én magam szinte valamennyit használtam, utoljára a villámposta elnevezés mellett állapodtam meg.
És még több tucatnyi számítástechnikai kifejezés vár magyarításra. Elkészült és megjelenésre vár a számítástechnikai kifejezések magyarítására javaslatot tevő lista; nyilván, ha megjelenik, már késő lesz, és újra meg újra ki kell bocsátani. Éppen ezért gyorsabb, mozgékonyabb fórumokat is igénybe kellene venni. Például magát a hálót, az internetet! Ez évtől már működik - egyelőre ideiglenesen, egy nyelvész baráti társaság önkéntes munkájaként - egy nyelvművelő, honosítási honlap s rajta a magyarítás fóruma. Címe a következő: www.emwac.bme.hu/nyelv/index.html.
Erre az olvasói levélre a válaszom több hónapot vett igénybe a továbbítás, nyomda stb. miatt. A hálón mindez gyorsabban megy. Igaz, hogy a hagyományos írásművekre is ugyanolyan szükség van!
Balázs Géza
csillagjel@dunatv.hu