Könyvszemle
Katona, politikus, akadémikus
Az utóbbi két évtizedben megnövekedett azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek Mészáros Lázár honvédaltábornagy küzdelmes életútjáról szólnak. Mészáros Lázár - mint ismeretes - a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, egyben történelmünk első felelős kormányának honvédelmi minisztere is. Az említett tanulmányok - Mészáros sokoldalú munkásságát elemezve - szemléletesen mutatják be a tudóst és a katonát, aki jelentős szerepet töltött be az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc hadügyének szervezésében és irányításában. De neve összeforrott a különböző hadműveletek tervezésével és vezetésével is. "A múlt magyar tudósai" című sorozatban éppen Mészáros Lázár születésének 200. évfordulójára jelentette meg Ács Tibor könyvét az Akadémiai Kiadó.
Mészáros Lázár életműve - nem kis büszkeségünkre! - mind a magyar történelem, mind pedig tudománytörténetünk részévé vált. Gazdag életútja és bölcsességet sugárzó tanai - úgy véljük - mindmáig időszerűek. Idézzünk példaként egy Mészárostanítást arról, hogy milyen tulajdonságok jellemezzék a katonát. "...Józan és erkölcsös élet, nyíltszívűség, igaz és becsületes bánásmód az emberekkel, hűséges szolgálat zászlóalja és ezrede iránt; továbbá azon hiedelem és meggyőződés, hogy a derék katona készebb lesz életét feláldozni, mintsem hogy kötelességét, szolgálatát elhanyagolja s becsületén legkisebb csorbát is üssön; mindenek előtt pedig fényes tulajdona a katonának a harczos szellem, nemzetének, hazájának s alkotmányának hő szeretete."
Már fiatal tiszti szolgálatának idején kitűnt különleges képességeivel, háborús szolgálatát pedig kitüntetéssel honorálták elöljáró parancsnokai. Érdemes idézni minősítéseiből. 1824 októberében - egyebek között - ezt írják róla: komoly és megállapodott tiszt, sokirányú tehetséggel, széles nyelvismerettel; kiképzésbeli jártassága nagyon jó, az ellenséggel szemben jól teljesíti kötelességét; alárendeltjeivel szemben jó és méltányos, az ezredben kedvelik; széleskörűen művelt más tudományágakban is, káros szenvedélye nincs.
A későbbi évek minősítései megerősítik az imént olvasottakat, de emellett - még teljesebb képet adva - kiemelik a következőket: Mészáros a váratlan harci feladatok teljesítésében kiemelkedik tiszttársai közül; minden esetben egészséges becsvágy fűti, komoly és megállapodott; gyakorlatokon ügyes és felkészült; kiválóan oktat és szereti a próbára tevő, kihívást jelentő feladatokat.
Ács Tibor könyve Mészáros Lázár egész életpályáját bemutatja. Kitér a tudós katona ifjúságára és pályakezdésére (1796-1816); a huszártiszti évtizedekre mind a 7., mind pedig az 5. huszárezredben (e fejezetben kapunk szemléletes bemutatást arról, hogyan lesz az ifjú tisztből az 5. huszárezred parancsnoka); bepillantunk Mészáros Lázár közéleti és tudományos munkásságába (első hadtudományi műve megjelenésétől (1823), a Magyar Tudós Társaság levelező tagságáig (1844-1848). Külön figyelmet érdemel közéleti munkássága.
"A katonaságról" című akadémiai székfoglalójára olyan időben került sor, amikor hazánkban heves küzdelem folyt a társadalmi haladásért és a nemzeti függetlenségért, de az önálló hadügy megteremtéséért is. Mészáros Lázár - ekkor már gazdag kiképzési és harcvezetői tapasztalatainak birtokában - sokoldalúan vizsgálja a társadalom és a hadsereg kapcsolatát, valamint a hadsereg szerepét és funkcióit.
Ács Tibor könyve részletesen elemzi Mészáros Lázár szerepét az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Mészáros - Batthyány Lajos miniszterelnök kormányának tagjaként - immár hadügyminiszteri minőségben szolgál. Igaz, emellett még több fontos feladatot is ellát: többek között Bajának - szülővárosának - országgyűlési képviselője, tagja az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, de volt két alkalommal hadseregparancsnok is. Tevékenykedett a katonai nevelés főfelügyelőjeként, volt fővezér és vezérkari főnök.
Drámai fordulatokban bővelkedő hónapok és évek voltak ezek! Sikerek és kudarcok váltogatták egymást, de - sajnálatosan - inkább az utóbbiak. Mészáros Lázár gyakran őrlődött a politikai közélet képviselői között, ámbár az országgyűlés és a kormány döntéseit igyekezett minden helyzetben végrehajtani. Volt példa arra, hogy Batthyány miniszterelnök intézkedéseit későn kapta kézhez, más esetekben pedig saját parancsnoki kara követett el végzetes hibákat. Mészáros mindvégig igyekezett megakadályozni - ha kellett, személyes jelenlétével is! -, hogy a csapatok demoralizálódjanak. Itt volt oka örömre is, mert láthatta, hogy mind az országgyűlés, mind pedig a hadsereg és a széles közvélemény bízik személyében. Hivatalában - szavait idézve - "szorgos napszámosként" intézkedett és dolgozott.
Mészáros Lázárt - kompromisszumkészsége ellenére - nemegyszer érték kudarcok. A gyorsan pergő események megkövetelték tőle, hogy újabb és újabb erőfeszítéseket tegyen a hadsereg szervezeti átalakítására és ellátásának biztosítására. Több esetben került lelki válságba, amikor is felmentését kérte. Aztán - átérezve a hazát fenyegető súlyos veszélyt - a helyén maradt, illetve fővezérséget vállalt. A tragikus fejleményeknek számos összetevőjük volt: Mészáros személyes hibái és korlátai mellett szerepet játszott az ellenség nyomasztó túlereje, a politikai és katonai felső vezetés ellentétei, a kormányzó beavatkozása a hadműveletek irányításába és más egyéb okok.
Könyvünk Mészáros Lázár számkivetésben (1849-1858) töltött éveire is kitér. Ez a közel tíz esztendő akár külön átfogó tanulmány is lehetne Mészáros életéről. Törökországi évek, angliai fogadtatás, letelepedés az Egyesült Államokban, ismét Anglia - és mindez mennyi-mennyi emberi megpróbáltatással!
Ács Tibor hadtörténész olvasmányos könyvvel lepte meg olvasóit. Munkáján mindvégig érezhető, hogy szenvedélyesen szered - és ismeri - az általa kiválasztott kort, annak minden összefüggésével. A recenzensben - miközben összegző gondolatait rendezi - még egy kérdés felmerül: vajon maradt-e még fehér folt Mészáros Lázár küzdelmes életpályáján? Ács Tibor szerint: igen. Nos, úgy gondoljuk: talán megbecsült szerzőnkre várna az a további feladat, hogy a még feltáratlan Mészáros-hagyatékot átadja nekünk. (Ács Tibor: Mészáros Lázár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1996. 300 o.)
Deák Mihály