Kutató
Jelen tanulmányban rámutatunk a részvételi akciókutatás (RAK) gyakorlati nehézségeire a szegedi roma szegregátumban szerzett tapasztalataink alapján. Hosszú távú célunk, összhangban a RAK elveivel, hogy elősegítsük a mélyszegény roma résztvevők képessé tételét, és ezáltal átalakulást idézzünk elő mind egyéni, mind közösségi szinten. Megvizsgáljuk, hogy a RAK elvei és a fenti célok mennyiben egyeztethetők össze az általunk vizsgált esetben. Bemutatjuk, hogy egy mélyszegény közösségben, illetve előítéletes, elnyomó társadalmi környezettel jellemezhető helyzetben milyen tevékenységek lehetnek szükségesek a képessé tételhez és átalakuláshoz. Megvizsgáljuk a képessé tétel időtávját, a szereplők cél- és értékkülönbségeit, a képessé tétel és átalakulás lehetséges szintjeit, valamint hogy a vonatkozó társadalmi problémák léptéke hogyan befolyásolja a lehetőségeket a képessé tételben és átalakulásban. Következtetésünk, hogy a RAK egy ígéretes megközelítés a mélyszegény közösségek, családok képessé tételében. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a gyakorlatban nehéz megfelelni a RAK részvétellel, átláthatósággal és emancipációval kapcsolatos elméleti követelményeinek.
A cikk annak a több mint egyéves részvételi akciókutatásnak (RAK) a folyamatát írja le, amely során Észak-Kelet-Magyarországon sikeresen megvalósult egy RAK kutatás egy hátrányos helyzetű kistelepülésen, roma és nem-roma családok bevonásával. A cikk feltárja és elemzi azokat a lépéseket, melyek során a csoportformálástól, a módszertani kérdések eldöntésén keresztül eljutottunk a saját módszertanunk kidolgozásához, az adatok felvételéhez, elemzéséhez, illetve azok előadásához, valamint az elemzésekre épülő helyi akció megtervezéséhez és beindításához. Kutatásunk a faluban élő alacsony jövedelmű háztartások pénzügyi túlélési stratégiájának a feltárását végezte el.
Kérdező
Csillag Sára (egyetemi docens, tudományos rektorhelyettes, tanszékvezető, Budapesti Gazdasági Egyetem), Udvarhelyi Éva Tessza (Közélet Iskolája társalapítója és ügyvezetője, Tettek Ideje Kutatócsoport tagja), Málovics György (egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Gazdálkodástudományi Kar Kutató Központ, Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület tagja), Gosztonyi Márton (egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem, Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet) és Gelei András (egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet, Szervezeti Magatartás Tanszék).
Olvasó
A szám olvasószerkesztője Pósvai Adrienn volt.
Szerkesztés lezárva: 2016. március 6.