Fordító
Egy-egy helyi fejlesztési projekt megítélése sokszor ellentmondásos. Amíg a szakirodalom a társadalmi részvétel kiterjesztése és az együttműködés mellett érvel, addig a gyakorlatban azt látjuk, hogy sok helyi fejlesztési projekt a lakosság és a civil szervezetek heves ellenállását váltja ki. Tanulmányunkban nem a társadalmi részvétel szükségessége mellett kívánunk érvelni, hanem a társadalmi részvétel különböző megjelenési módjait és az egyes szereplők befolyásolásra való hatalmát szeretnénk feltérképezni. E célból három helyi fejlesztési esettanulmányt vizsgálunk meg: egy bevásárlóközpont, egy fürdőkomplexum építését és egy piactér felújítását. Elsősorban azokat a sarokpontokat szeretnénk azonosítani, ahol alapvetően eltérhet a különböző hatalommal bíró szereplők értelmezése. Úgy gondoljuk, ezek felismerése közelebb vihet egy gyümölcsözőbb helyi fejlesztési diskurzus kialakításához.
Kutató
Írásunk egy - több szinten és több helyszínen végzett - akciókutatás folyamatából és eredményeiből ad ízelítőt. Ezt a kutatást az autizmussal élő emberek életminőségének javítását célozva 2013. november és 2015. március között valósítottuk meg. Az Európai Uniós támogatású folyamatban 27, az autizmus ellátás különböző területein tevékenykedő magyar intézmény tűzött ki, tervezett meg, hajtott végre és értékelt a saját intézményi gyakorlatát megújító vagy korrigáló fejlesztéseket (a metodológia szerint akciókat), amelyekben egy központi, módszertani támogatást nyújtó kutatócsapat és az intézmények mellé rendelt autizmus szakértők támogatására is számíthatott. Írásunk célja egyik oldalról a kutatási folyamat sajátosságainak bemutatása és az eredményekbe való rövid betekintés, másik oldalról az érintettek kutatásba való bevonásáról és az eredmények hasznosságáról való gondolkodás.
A "Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?!" című részvételi akciókutatás a magyar társadalomtörténet eddig láthatatlan szeletét dolgozza fel: azt, hogy mit tettek Budapesten a XX. század során a lakhatási gondokkal küzdő, gyakran szélsőségesen szegény emberek azért, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek. A kutatás 2015 januárjától decemberéig tartott és kilenc hajléktalan és nehéz lakáskörülmények között élő ember, valamint két képzett társadalomtudós végezte. Ebben a cikkben a részvételi akciókutatás folyamatát mutatjuk be: azt, hogy mit jelent számunkra a mély részvétel, hogyan dolgoztunk együtt és milyen akciókat valósítottunk meg, hogy minél több emberhez eljussanak az eredményeink. A cikk végén arról is beszámolunk, mit tanultunk a kutatásból, és miért volt ez fontos a számunkra.
A "Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?!" című részvételi akciókutatás a magyar társadalomtörténet eddig láthatatlan szeletét dolgozza fel: azt, hogy mit tettek Budapesten a XX. század során a lakhatási gondokkal küzdő, gyakran szélsőségesen szegény emberek azért, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek. A kutatás 2015 januárjától decemberéig tartott és kilenc hajléktalan és nehéz lakáskörülmények között élő ember, valamint két képzett társadalomtudós végezte. Ebben a cikkben az általunk vizsgált önszerveződések egy részének módszereit és sikereit mutatjuk be, melyek között vannak önsegítő mozgalmak, föld- és barlangfoglalók, a lakbéruzsora ellen lázadó munkások, lakótelepek és munkásszállók lakói, lakásbérlők és hajléktalan emberek is.
A szám olvasószerkesztője Pósvai Adrienn volt.
Szerkesztés lezárva: 2018. március 16.