a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kovász18. évf. 1-4. sz. (2014. tavasz-tél)

Tartalom

Fordító

Kutató

  • Gáspár Tamás ,
    Király Gábor ,
    Csillag Sára :

    A világkávézó egy olyan kreatív folyamat, amely kifejezetten az együttműködésen alapuló beszélgetéseket és a tudásmegosztást hivatott elősegíteni azáltal, hogy az elhangzó gondolatokat egy egymással összefüggő hálózatba szervezi. Ebben a részvételi módszerben a társas tér kialakításának, szociális és fizikai megjelenésének kiemelt szerepe van. A meghívottak kis csoportokban, kávézóasztalok köré gyűlve, kiscsoportos fordulók során vitatnak meg egy előre meghatározott kérdést vagy egy témát. Jelen írás egy módszertani áttekintést kíván adni a részvételi folyamatról reflektálva a mögötte húzódó feltételezésekre és a vele kapcsolatos elméleti fogalmakra. A tanulmány továbbá röviden bemutatja, hogy milyen módon és milyen témák kapcsán használták fel a technikát tudományos kutatásokban és egyéb területeken.

  • Farkas Judit :

    Bár az ökofalu-mozgalom viszonylag új jelenség (kialakulása az 1990-es évekre tehető), a törekvések, amelyeket összefog, ennél jóval korábbra tekintenek vissza. A szerző 2008 óta foglalkozik az ökofalvak kutatásával, szaktudományából, a kulturális antropológiából adódóan elsősorban azok szociokulturális dimenzióira helyezi a hangsúlyt. Jelen tanulmány azonban inkább az ökofalu-mozgalom gyökereit és előzményeit mutatja be: elhelyezi a mozgalmat a környezeti mozgalmak, illetve az ún. megalkotott közösségek történetében; felvázolja az ökofalu-mozgalom nemzetközi és hazai történetét, végül pedig a falusi migráció kontextusában értelmezi a magyar ökofalvakat. A kép, amit így kapunk, korántsem teljes, hiszen az ökofalu-jelenség még számos más megközelítésben is bemutatható lenne, de már ez is rámutat a mozgalom többes beágyazottságára, és közelebb visz az ökofalulakók törekvéseinek, illetve az ökofalvak jelenkori működésének a megértéséhez.

A szám olvasószerkesztője Pósvai Adrienn volt.

Szerkesztés lezárva: 2014. április 3.