a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kovász16. évf. 1-4. sz. (2012. tavasz-tél)

Tartalom

  • Címlap [66.99 kB - GIF]EPA-00721-00023-0010

Kutató

  • Málovics György :

    A környezeti igazságosság koncepciója az utóbbi két évtizedben egyre inkább a nemzetközi tudományos főáram részének tekinthető. Ennek ellenére hazánkban viszonylag kevés kutató foglalkozik ezzel, s ennek megfelelően félig-meddig ismeretlen a téma a szélesebb tudományos közönség előtt. Mindez annak ellenére igaz, hogy egyes vélemények szerint ez lehet az a gondolkodásmód, amely folyamatosan terjed a globális zöldmozgalom berkein belül, és lassan leváltja – de legalábbis komolyan megváltoztatja – a hagyományosabb zöld nézeteket. Tanulmányom fő célja, hogy hozzájáruljon egy hazai környezeti igazságossági diskurzus elindításához. Ennek érdekében a dolgozat bevezet a környezeti igazságossággal kapcsolatos alapfogalmakba, röviden felvázolja a koncepció elmúlt két évtizedben bekövetkezett változását, illetve felvet a koncepcióval kapcsolatban néhány olyan dilemmát, amelyek jelentősek lehetnek a hazai tudományos és mozgalmi élet számára.

  • Szántó Richárd :
    Társadalmi részvétel Magyarországon - Siker vagy kudarc?33-53 [206.36 kB - PDF]EPA-00721-00023-0030

    A társadalmi részvétel változatos formái egyre népszerűbbnek számítanak Magyarországon, ezek közül is talán a közmeghallgatások (vagy lakossági fórumok) és a helyi népszavazások intézménye a legtöbbször alkalmazott technika. Az állampolgárok bevonására építő folyamatok értékelése egyrészt azért fontos, hogy meggyőződjünk arról, ezek a részvételi formák valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, másrészt hogy feltárjuk, az egyes döntési szituációkban mely módszerek mellett érdemes letenni a voksunkat. A szerző a közmeghallgatások és a helyi népszavazások mellett az állampolgári ellenőrző csoportok működését vizsgálja a közelmúltban lezajlott cementipari gyártelepítések és technológiaváltások kapcsán.

Fordító

  • Herman E. Daly ,
    Fordította Kocsis Tamás :
    Egy megállapodott gazdaság felé55-72 [187.43 kB - PDF]EPA-00721-00023-0040

    A fenntartható fejlődés nézetem szerint határozott elfordulás a növekvő gazdaságtól és minden olyasmitől, ami növekvő gazdaságot feltételez, s odafordulás egy állandó méretű, megállapodott gazdasághoz (steady-state economy). Ez nyilvánvalóan érvényes Északon, s tulajdonképpen Délen is. Elsőként e világnézetbeli fordulat elvi és gyakorlati vonatkozásait kell kidolgoznunk. Melyek a növekvő gazdaság legfőbb elvi és morális visszásságai, s ezeket miként oldja meg a megállapodott gazdaság? S melyek a növekvő gazdaság gyakorlati kudarcai, amelyek mintegy kényszerítenek bennünket arra, hogy megtegyük az első lépéseket egy megállapodott gazdaság felé?

Kérdező

  • Kiss Károly köz-, világ- és környezetgazdász. 45 éves szakmai pályafutásából húsz évet az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében töltött. 1990 óta dolgozik együtt hazai környezetvédelmi civil szervezetekkel és eurózöldekkel, 1996 óta tanít különböző egyetemeken. A hazai zöld költségvetések és a környezetbarát támogatási rendszerek kidolgozásának kezdeményezője. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének nyugdíjas docense.

Olvasó

  • Lehoczky Annamária :
    Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete93-102 [118.51 kB - PDF]EPA-00721-00023-0060

    „A klíma változik. A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá. Ebben a történelem ismerete segíthet nekünk.” (282. o.) Wolfgang Behringer alapos kutatómunkát végzett az éghajlat történetét illetően, hogy új szemszögből vizsgálva új kontextusba helyezze a jelen klímaváltozását. A szerző a Saar-vidéki Egyetem (Universität des Saarlandes) történészprofesszora, szakterülete a kora újkor történelme, amelynek elsősorban kulturális vonatkozásaival foglalkozik – politikával, gazdasággal, joggal, művészettel. Célja a minél szélesebb összehasonlító perspektíva, így vizsgálja az éghajlati és környezeti változásokat, ezek hatását a társadalomra, valamint a válsághelyzetek kezelését a különböző társadalmi szinteken. Ebben a könyvében a múlt éghajlatváltozásaival és az általuk kiváltott kulturális és társadalmi reakciókkal foglalkozik részletesebben.

  • Kuslits Béla :
    Serge Latouche: A Nemnövekedés diszkrét bája103-109 [103.52 kB - PDF]EPA-00721-00023-0070

    „Abban a rémisztően kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy egészen közelről figyelhetjük civilizációnk összeomlását.” Serge Latouche ezzel a mondattal kezdi A Nemnövekedés diszkrét bája című könyvének magyar kiadásához írt előszavát. Bár a könyvet eredetileg még a 2008-ban elkezdődött pénzügyi válság előtt írta, a mai gazdasági folyamatok igen aktuálissá teszik a növekedés lehetőségét és kívánatosságát firtató kérdéseket. A Nemnövekedés diszkrét bája tudományos alapokon ugyan, de végső soron politikai kiáltványként próbál eligazítást adni egy zsugorodó gazdasághoz vezető úton. Latouche felfogása szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e zsugorodás, hanem az, hogy az emberiség miként képes alkalmazkodni ehhez a tényhez. A növekedés vége vajon a fogyasztói kultúrából egy emberibb világba vagy egy kaotikus és gyors összeomlásba vezet minket?

    Serge Latouche 1940-ben született, a párizsi Université Paris-Sud egyetem professzora, közgazdász, filozófus. A francia „Nemnövekedés mozgalom” egyik alapító és meghatározó alakja. 2009-ben a Francia Intézet meghívására Budapesten tartott előadást.

A szám olvasószerkesztője Pósvai Adrienn volt.

Szerkesztés lezárva: 2012. november 22.