Kisebbségkutatás - 2010. 3. szám

Vándorló ország: Kína városiasodása

 

Merkel-Hess, Kate; Wasserstrom, Jeffrey N.: A Country ont he Move: China Urbanizes. = Current History, , 717. no. 2009. 167- 172. p.

A szerzők Leslie T. Chang 2008-as Factory Girls: From Village to City in a Changing China című könyvéből vett idézettel indítják írásukat. Chang arra a megdöbbentő tényre hívja fel a figyelmet, mely Merkel-Hess és Wasserstrom írásának is központi témája: az a százharminc millió ember, aki napjainkban Kínában elvándorol szülőföldjéről, „az emberiség történelmének legnagyobb vándorlását hozza létre. Számuk háromszorosa azoknak a bevándorlókénak, akik egy évszázad alatt Európából Amerikába költöztek.” (a ford.)

A kínai vándorlók jelentős részét a falvakból a városokba özönlő vidékiek teszik ki. Vannak, akik hónapokig, akár évekig is a városokban maradnak dolgozni, mielőtt haza térnének. Vannak, akik le is telepednek, és végleg városlakókká válnak.

A vidékről a városba vándorló munkavállalók az esetek többségében sokkal rosszabb munkakörülményekre számíthatnak, mint városi társaik. A munkahelyi sérülések és halálos balesetek kockázata nagyobb az esetükben, nagyobb valószínűséggel lesznek alulfizetve, válnak szexuális zaklatás vagy támadás áldozatává, és az indok nélküli felmondás is jobban fenyegeti őket. A vidékről származó munkavállalók nem csak a munkahelyeken kiszolgáltatottak, sok más élethelyzetben is: Chang is kiemeli, hogy az általa figyelemmel követett fiatal nők gyakran estek csalás és lopás áldozatául.

A számos kemény kihívás és hátrány ellenére, miért özönlenek mégis olyan sokan a városokba? A szerzők véleménye szerint, noha az izgalmas városi élet is csábító sok vidéki számára, egyértelműen a pénz az első számú vonzóerő. 2009-es adatok alapján Kínában az átlag városi munkavállaló a vidéki munkavállaló bérének több mint háromszorosát keresi meg. A vándorlási folyamat eredményeként a városok elszívták a vidék tehetséges, ambiciózus fiataljait, a vidéket még inkább a várostól és a valaha virágzó exporttól téve függővé.

Merkel-Hess és Wasserstrom a vándorlók motivációjára is kitér tanulmányában. Meglátásuk szerint, míg korábban a városba vándorlók az otthon maradottak támogatásának szentelték magukat, napjainkban egyre többen engedik elenyészni a kötelékeket régi otthonukkal, és teremtenek új otthont a városban. Erre egyre javuló feltételek mellett van lehetőségük, hiszen a városi és vidéki helyhatóságok egyaránt enyhítettek a tartózkodási és lakhelyre vonatkozó szabályozásokon, melyek korábban megnehezítették a városba vándorlók gyermekeinek beiskolázását, illetve a szociális szolgáltatások elérését.

A vándorlás Kínában a gazdasági hatások mellett társadalmi következményekkel is jár - folytatják elemzésüket a szerzők. Felborítja például a nemek hagyományos viszonyát, megváltoztatja a nők státuszát és a családi hierarchiát. A gazdálkodásból származó bevételek csökkenésével egyre több vidéki család kényszerül arra, hogy a városban dolgozó családtagokra támaszkodjon. A gazdasági világválság azonban újabb fordulatot hozott a családokat érintő változásokba, mivel Kína-szerte bocsátják el tömegesen a gyárak munkásait, akik kénytelenek visszamenni a rendkívül szűkös munkalehetőségeket kínáló vidékre.

A jelenlegi kínai vezetés a tanulmány szerzői szerint felismerte, hogy a politikai és gazdasági stabilitás fenntartása érdekében a város mellett a vidéknek is fejlődnie, nőnie kell. A város nem gyarapodhat többé a vidék rovására. Ez a tendencia az elmúlt három évtizedben felvirágoztatta a gazdaságot, és munkavállalók hatalmas tömegeit vonzotta vidékről a városba, de az elképesztő fejlődési iram hosszútávon fenntarthatatlan.

Dézsi Tímea