| Február 2007 Arcok, évek |
Hát tanulj dalt a zengő zivatartól (vers) Lászlóffy Aladár A Korunk kapui Kántor Lajos Szerkesztők visszanéznek (Tóth Sándor, Benkő Samu, Veress Zoltán, Aradi József, Weiszmann Endre, Jancsik Pál, Aniszi Kálmán, Kiss János, Jakó Klára, Salat Levente) Songs of Passage (vers) Visky András Egy arisztokrata Athénban Rigán Lóránd Olvasónapló Horváth Andor Timon a Solveig-házban Poszler György Hagyomány és modernitás konfliktusa Bányai János Személyes ügyek (vers) Csiki László Egy örökség kínálata Pomogáts Béla A sötétség kritikája Egyed Péter Bretterről, Kolozsvárról Vajda Mihály Beszélgetés Boros Rózával, életéről Kiss András Egy könyv genezise Ritoók János A kultúrember és a politikai tett Ştefan Borbély A meghajlás művészete, Őszelő, Mikor a házban megbetegedett, Aeneas sakkozik (Generátor – versek) Horváth Előd Benjámin Ötvenhatos konferencia Párizsban (Európai Napló) Gömöri György Toll Arcok, évek Sebestyén László Tájoló Ötven évvel ezelőtt hunyt el Cs. Sebestyén László Mód László História A 18. századi bécsi politika erdélyi megnyilvánulási formái néhány korabeli emlékíró szemével Kovács Kiss Gyöngy Az erdélyi fiatalok értékorientációja a történetkutatásban Cseke Péter A „Spanyol polgárháború” Erdélyben (1936) Horváth Sz. Ferenc Világablak Házunk, városunk, hazánk, Európánk, földünk László Ferenc Mű és világa A személyi szabadság Adrian Marino Egy mondat Baránszkyról Cselényi László Közelkép Megoldáskeresés elvi kompromisszumok nélkül Péntek Imre Levelestár Szász János levelei Gáll Ernőnek Téka Ami nincsen, és ami lehetne (Átfogó) Demény Péter Álmok vendégsége Balázs Imre József A múlt tabuiról, közérthetően Murádin János Kristóf Foci és irodalom, avagy játékos közvetítések Bakcsi Botond Dokumentum a költő és költészettanár Csokonairól Keszeg Anna A Korunk könyvajánlata Talló A civilségről S. L. Az elsikkaszthatatlan spanyolviaszról R. L. Prózai látlelet Ferencz Enikő Tükrök által Szabó Annamária Lépcső/ház Évfordulón Abstracts Számunk szerzői |  | Lászlóffy Aladár Hát tanulj dalt a zengő zivatartól (vers) Hát tanulj dalt a zengő zivatartól (Leltár) A nagyzenekar, kannibáli frakkban. A téli tollunk szállong, mint a Liszt. ...Bartók magyarban, románban, arabban... és Bartók Beethovenben. Jólesik. Fogad közt ott egy ázsiai fésű s a hozzászorított dzsungel-levél. A Kongó zuhatagaiban mégsem késő a dallam honnan kísér, meddig él. Hát tanulj dalt a zengő zivatartól! Bármely irányból minden büszke ős. Nincs, ami ránk szól: emberek, megálljunk, a semmi ágán Händel ismerős! A sakk: a fül, a látás égi sakkja, hány mesterséget trombitálunk át... Ím visszanézve, Alaszkákba rakva a folyamközi nagy poétikák. |