November 2000 Erdélyi szemmel — Brüsszel, Európa |
Előszó Jövő és érték Egyed Péter Vázlat egy álomról Csiki László Közép-Európa geopolitikai problémái Washington után Vasile Puşcaş Pillanatkép Magyarország uniós csatlakozásáról Balogh András Románia jövője és az európai integráció (Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bodó Barna és Borbély László írásai) Európai integráció és politikai készségek Szász Alpár Zoltán Szilágyi Domokos utolsó monológja Vári Csaba A „tisztátalan” filozófiai kritikáról Polgár Alexandru Vanni ugyan nincsen, de igény, az volna rá (Csák László, Veres Valér,Olti Ágoston, Plainer Zsuzsa és Balogh Brigitta válaszai) Időzavarban; Rámában a dráma; A paradicsom napja; Egy versben a reggel Szonda Szabolcs Az erőszak sátánkeringői Bogdán László Ikervers Mózes Huba Etnikai specifikum és közös sajátságok I. Vajda László Toll Mi mind, jó románok Radu Pavel Gheo Nemzeti & bűnvádi sajátosság Mihai Gălăţanu Miféle sajátosság, uram? Irina Nicolau Műhely / Atelier „A költők — az emberiség szíve” F-akták A narrátor mint befogadó: Ishmael, a Moby Dick olvasója és kritikusa Manfred Pütz Világablak „Európai mintakövetés” — „nemzetközi öncélúság”: traumák, diskurzusok, tanulságok Dénes Iván Zoltán História Kolozsvár a román „kiugrástól” Észak-Erdély „másodszori felszabadulásáig” (1944. szeptember — november). I. Nagy Mihály Zoltán—Vincze Gábor Mű és világa Márai Sándor Vörösmarty-mondata Fried István Közelkép Csatlakozás közérthetően T. SZ. Z. Téka „De itt lenn minden unt és ostoba.” Demeter Szilárd Romániai Magyar Évkönyv 2000 K. K. Gy. Olvasószolgálat Talló Ortodoxia és nacionalizmus S.L. Mircea Dinescu új lapja Kántor Erzsébet Hungarian Minorities Monitor K. K. GY. Románok Európa kapui előtt SZ.G. Provinciáról, kényszerpályákról, erdélyi irodalomról Kántor Lajos Számunk szerzői | Előszó Brüsszel felé figyelnek a Kárpát-medence országai, népei. Hogyan éli meg a remények és kiábrándulások európai hullámzását Erdély, az erdélyi magyarság? Mit gondolnak a lehetőségekről az erdélyi románok? Lehet-e külön erdélyi mentalitásról beszélni? Hogyan tagozódik (be) Románia határain belül a román többség és a magyar kisebbség értelmiségének, illetve a lakosság különböző rétegeinek a véleménye? Nő-e vagy csökken Budapest és Bukarest egymástól való távolsága — Brüsszel, az Európai Unió perspektívájában, a NATO-realitások ismeretében? Bármilyen, jelent faggató és jövőt kutató tanácskozásra kerüljön sor, ezek a kérdések megkerülhetetlenek. A válaszok sokfélék, természetesen, akár politológusok, történészek, írók gondolatmenetére, akár a közvélemény-kutatások eredményeire figyelünk. A Sepsiszentgyörgyön 2000. október 6-án és 7-én megrendezett „Magyar műveltség Erdélyben 2000” mítoszok, illúziók és valóság szembesítését tűzte ki célul. Egy héttel később, ugyanott, a Szenzor nevet kapott első Magyar—Román Filmszemle biztosított lehetőséget magyar és román filmeseknek a közvetlen találkozásra. Az idén magyar és román nyelven útjára indított lap (melléklet), a havonta megjelenő Provincia programjának középpontjában egy ezredfordulós transzszilvanizmus életre segítése, folyamatos megvitatása áll. A bukaresti és az egész romániai sajtó nagy újdonsága Mircea Dinescu képes folyóiratának októberi megjelenése — a parlamenti és elnökválasztások küszöbén. Van tehát mihez kapcsolni a térségünk nagy részét foglalkoztató integrációs reményeket és kételyeket. Egyelőre persze sokkal könnyebb kérdezni, mint jósolni, biztosra ígérni. De a kérdezés módja sem lehet közömbös. K. L. |