Korunk 1999. május

Mi az, hogy esszé? Mit csinál az esszéíró, amikor esszét ír? Lukács György mondja valahol: az esszéista csak előkészítő marad, "pro-vizórikus"; olyasvalaki, aki előrelát, de ettől még határfigura - mint Mózes vagy Keresztelő Szent János. Csak az utolsó előtti lépcsőfokig segít eljutni, nem tovább. Nem mondja meg.

A 70-es évek végén volt Erdélyben egy fiatal esszéíró nemzedék. Talán. Mindene-setre voltak fiatalemberek, akik esszéket publikáltak, és közös kötetük is jelent meg. Fiatalok, akik esszét írnak, most is vannak, kérdés, hogy nemzedéknek tekinthetők-e. A Korunk esszé-számának egyik vonulatát az ő írásaik képezik. Ami talán közös ezekben az írásokban, az az esszé látásmódként, gondolkodásmódként való kínálása. És ugyan-akkor a látásra (a szemhéj természetére), a gondolkodásra való rákérdezés. A fellazított nyelv, amellyel kérdeznek, vagy "csak válaszolnak, válaszolnak".

És olyan mesterek szövegeit - vagy a róluk szóló szövegeket - is tartalmazza a szám, akiktől a fiatalabb szerzők tanulhattak vagy tanulnak esszéül. Szövegeket az átmenetről, a küszöbtapasztalatról nyelvek, műfajok, éjszakák és nappalok között. Írássá formált átmeneteket. Ez az esszé. Ez az esszé?

B.I.J.

Harmadik folyam X/5. 1999. május

FAZAKAS ATTILA - Kozmosztöredék; Most újra (versek)

DEMETER SZILÁRD - Paszkál, az esszéember

EGYED PÉTER - Itt és mást

NICOLAE BALOTA - Ábrahám hite (Vallasek Júlia fordítása)

SZILÁGYI JÚLIA - Esszé és regény

ION MURESAN - Költészet és disznóbőr (Balázs Imre József fordítása)

KÁNTOR LAJOS - Mit tart a kéz?

KELEMEN ATTILA - Mélyen a szemhéj mögé

SELYEM ZSUZSA - El-közelítés

BALÁZS IMRE JÓZSEF - A megszólalás és csend határán