Székelyföld -- vagy a Székelyföld? Az eltérés árnyalatnyi -- legyintenénk, de máshol a hasonló divatos dilemmákat leggyakrabban lövöldözéssel "oldják meg". Immár (sajnos) furcsán hangzana "a Koszovó"-- miközben a Székelyföldet (mindenféle beteges román párhuzam ellenére) továbbra is határozott névelővel szokás emlegetni: a román állam keretei között.

Milyenek ezek a keretek? És végső soron merre található a Székelyföld? Bukarest és Budapest között? Vagy Harkoviában (a parlamenti ún. Har-Kov jelentésben) keresendő? Ugyebár: ez a terület a leghatékonyabb mumus a román nacionalisták eszköztárában -- de ugyanakkor (vagy éppen azért, mert) dinamikusan fejlődik. Közben a kolozsvári magyar szipogva énekeli a székely himnuszt. Vajon a Moszkva téri munkanélküliek is elérzékenyülnek a maroknyi (?) székely láttán?! Avagy hol is porlik az a bizonyos szikla? -- idézhetnénk a kérdések kérdését. Otthon morzsolódik le, egykéződik, vész el a szikla, avagy pedig idegenben?

Egységben az erő? Széthúzásra mindig több akadt. A székely Kolozsvárra jön tanulni -- és székelyföldi egyetemről álmodozik. A kolozsvári magyar pedig? Van, aki nem kedveli a székelyeket. Mert... Székely és magyar. Ma is ható fogalmak, éles határvonalak? Előítéletek, bicskás góbék stb. Az ellentét pedig a valóság: rendezett, tiszta székelyföldi falvak, egyre drágább, felkapottabb kisvárosok. Miben rejlik a térség "titka"? Magyar tőke, Erdély gazdasági leigázása -- lihegik a szélsőséges többségiek. A romániai, az erdélyi magyarság nem székely része viszont irigykedve mondogatja: ezek a székelyek ügyesen kikaparták a pityókát a földből. Még önkormányzati alapból fenntartott folyóiratuk is van.

Mindenesetre: a Székelyföld volt már és lehet, lesz még jelentős tényező "tündérkertünk" életében.

KOLUMBÁN GÁBOR - A Székelyföld mint fejlesztési kihívás

KELEMEN HUNOR - A Keleti Misszió (vers)

CSIKI LÁSZLÓ - Uz Bence színeváltozása

BALÁZS IMRE JÓZSEF - Székelyudvarhely, háttérrel

BALOGH GÁBOR - Székely perem

KÁNTOR LAJOS - Mondatok, székelyek

VOFKORI LÁSZLÓ - A Székelyföld gazdasági-társadalmi körképeaz ezredvégen

KÁNYÁDI SÁNDOR "A" betűjéhez (Odd Abrahamsen és Tudor Arghezi versei K.S. fordításában és jegyzeteivel)

P. BUZOGÁNY ÁRPÁD - Séta, véletlenül; Valaki más (próza)

BÍRÓ BÉLA - Valahol Európában

SZABÓ GÉZA - Siker- vagy kényszertörténet -- Csíkszeredában

BAKK MIKLÓS--BODÓ BARNA - Elitek, modellek, szerepek I.

TOLL

LÁSZLÓFFY ALADÁR - Mikes-morfológiák

GÁLL ERNŐ - Bakk Elek erkölcsi hagyatéka

VILÁGABLAK

BÁNYAI JÁNOS - A határ és a kultúra

KÖZELKÉP

LŐRINCZ GYÖRGY - Reflexiók egy sikertörténethez

SZATMÁRI LÁSZLÓ - Kontextus és konszenzus

GAZDA JÓZSEF - Teremtő jelenlét

HISTÓRIA

EGYED ÁKOS - Jelenben élő múlt

ROMSICS IGNÁC - Oktatás, kultúra, művelődés a rákosista diktatúrában II.

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY - II. József és a székelyek

TÉKA

BALÁZS IMRE JÓZSEF - A IV. B. oszt. tan. és az udvar felsöprése (Svédasztal)

Olvasószolgálat

TALLÓ

DEMÉNY PÉTER - Székelyföld

K. E. - Háromszék, napról napra

SZÁNTAI JÁNOS - Egy amerikai Pesten, avagy Shilling professzor igaz története

VALKAI KRISZTINA - Balettiskola

LÉPCSŐ/HÁZ

KÉP

FERENCZ S. APOR (7, 44); MÁRTON ÁRPÁD (43, 58); NAGY ÖDÖN (25, 78, 127); SIKLÓDY FERENC (11); ZSIGMOND MÁRTON (116)

Számunk szerzői