A magyar értelmiség sokkal jobban megállta a helyét 1965 és 1989 között, mint a kilencvenes években -- erre a meggondolkoztató jelenségre hívta fel a figyelmet Hankiss Elemér az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (Berekfürdőn rendezett) múlt évi értelmiségi konferenciáján. Hasonló következtetésekre jutottak mások is, akik a kelet-közép-európai rendszerváltás után az értelmiségi szerep átértékelődését tapasztalták/tapasztalják.

Szerkesztőségünk nem először próbálkozik azzal, hogy a "magunk revíziója" jegyében késztesse együttgondolkodásra a Korunk -- értelmiségi -- munkatársait és olvasóit. Makkai Sándor nevezetes kötetének csíkszeredai újrakiadása nem alkalmi véletlen tehát, hogy ismét -- hangsúlyozottan -- önmagunkra kérdezhessünk. Hiszen az értelmiség (önmaga és mások iránti) felelőssége ma korántsem kisebb, mint a Magunk revíziója meghirdetése idején (1931) volt, csak éppen -- az azóta szerzett változatos történelmi tapasztalatok okán -- a feladata lett bonyolultabb/összetettebb.

Erről van szó tehát.

Az értelmiségi szerep változó -- és (térségünkben legalábbis) átháríthatatlan felelősségéről.

Kérdéseinkre a megkérdezettek nagy többsége válaszolt. Jövőstratégiai következtetéseket vonhatunk le abból, ahogyan -- önmagunkkal és a kárpát-medencei magyar értelmiség feladataival szembesülve -- a megszólítottak nemzedékeinek képviselői bennünket is szóra bírtak.

Cs. P.

HARMADIK FOLYAM X/2. 1999. FEBRUÁR

 

KINDE ANNAMÁRIA - Mindenszentek (vers)

KOZMA ZSOLT - Makkai Sándor egykor és most

Magunk revíziója A Korunk ankétja (Cseke Péter)

DOMOKOS GÉZA - Levél a szerkesztőhöz

DÁVID GYULA - A romániai magyar értelmiség útja a tegnapból a mábas a mából a holnapba

POMOGÁTS BÉLA - Az önvizsgálattól a megújulásig

GÁL SÁNDOR - És a "másik oldal" tisztességes önrevíziója?

KÁNTOR LAJOS - Magunk, revízió, second hand

BÁNYAI JÁNOS - Különbözés és szabadság

CSIKI LÁSZLÓ - Felelet

CS. GYÍMESI ÉVA - Eszméltető igény

LŐRINCZ GYÖRGY - Figyeljünk jobban oda a jövőépítőkre!

VETÉSI LÁSZLÓ - Számvetés értelmiségi sorskérdéseink panaszfalánál

EGYED PÉTER - Az értelmiség nehéz megszületése

BALLA D. KÁROLY - Méltatlan alternatívák, súlyos leltárhiány

HAJDÚ FARKAS-ZOLTÁN - Nobile officium

BALÁZS IMRE JÓZSEF - MFF

LÁSZLÓFFY ALADÁR - Antik félálmok (vers)

KARÁCSONYI ZSOLT - Pályakezdők (Maradjon hát); A tájleírás; Tájkép, festővel (versek)

FAZEKAS ATTILA - Ariel éneke; Kolónosz (versek)

GÁL ATTILA - Kör (vers)

BOGDÁN LÁSZLÓ - Egy mellékszereplő a színre lép (regényrészlet)

MŰHELY/ATELIER

CRISTIAN PREDA - A románizmus totalitárius nacionalizmus (Kerekes György fordítása)

TOLL

DEME TAMÁS - Az Úr Czine előtt

MOLNÁR JUDIT - Az értelem királyvize

ILLYÉS ÁGOTA - Látszatháló

VILÁGABLAK

GÁLL ERNŐ - A terjeszkedő felelőtlenség

MŰ ÉS VILÁGA

KISZELY GÁBOR - Lengyel Balázs és az Újhold

KÖZELKÉP

FÁBIÁN ERNŐ - Az erdélyi magyar értelmiség tragédiái

HISTÓRIA

NAGY GYÖRGY - Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között (I.)

TÉKA

BALÁZS IMRE JÓZSEF - Vázlat egy szótárról (Svédasztal)

SZABÓ GÉZA - Árnyaltabb képet!

CSEKE PÉTER - Nyelvmentés vagy nyelvárulás?

Olvasószolgálat

TALLÓ

CSEKE PÉTER - Hankiss Elemér az értelmiség kártékony gyűlölködéseiről

KÉP: BARDÓCZ LAJOS

Számunk szerzői