Korunk 1999. január

Közép-Európa -- nemcsak földrajzi fogalom. Egyidejűleg stílus, mentalitás, élet-szemlélet és életmód kifejezője. "Mitteleuropa" birodalmi korban és hangsúllyal Európának az a része, ahol a különböző etnikumú, hitű és politikai meggyőződésű -- erős kölcsönhatás alanyaként élő -- lakosság évszázadokon keresztül leadta a maga voksát a tolerancia, a másság tudomásulvétele és elfogadása mellett, a polgári öntudat és a mindig kétoldalú lojalitás jegyében.

Mit jelent azonban 1999-ben, e század- és ezredvégen Közép-Európa? A régiók Európáját? Az egyesült gyűlölet Európáját (Gerhard Köpf német történészt idézve), avagy a hagyományos toleranciáét? A határok nélküli vagy az újabb vasfüggönnyel kettéhasított Európát?

Ahány megközelítésmód, szinte annyiféle válasz -- ám a válaszok szembesítéséből mégiscsak kialakul valamiféle összkép, különféle indíttatású törekvések, keresések erő- vagy törésvonalán.

Közép-Európa vonzatai sokszorosak. Példázza ezt néhány tanulmánycím is, melyekkel az olvasó jelen KORUNK-számban találkozik: Schengen és a határon túli magyarság; Egyetemesség és európaiság; Hazák, határok, régiók; A Madrid utáni Közép-Európa politikai földrajza.

K.K.Gy.

HARMADIK FOLYAM X/1. 1999. JANUÁR

KISS GY. CSABA - Hazák, határok, régiók

KRZYSZTOF CZYZEWSKI - A határvidék perspektívájáról (Szenyán Erzsébet fordítása)

GIORGIO PETRACCHI -"Éljen Kossuth!" -- 1848-49 Olaszországának politikai mítosza (Egyed Péter fordítása)

KAROL WLACHOVSKY - Bor és kultúra, mely összeköt és szétválaszt (Bereczki Mária fordítása)

GRENDEL LAJOS - Határok -- közöttünk

JÁNK KÁROLY - A postás (vers)

VERMESSER LEVENTE - Psycho (vers)

K. L. - Nyitás és zárás

KOVÁCS PÉTER - Schengen és a határon túli magyarság

SORIN ANTOHI - Románok a 90-es években: szimbolikus geográfia és társadalmi identitás