Archívum

Eleven; Ambulancia

Báger Gusztáv
2012. július

Eleven

In memoriam Nagy László

A jó vers lámpafény,
segít meglátni a szépet.

A jó akarat vezet,
nem hagy eltévedni.

A jó forrás mindig
talál újabb rejtekutakat,
ahol felszínre törhet.

Ambulancia

A Lélek orvosa a Szív.
Mint egy vírus-kereső, éjjel lemegy
a kamrába, átnézi a fájlokat,
helyreállítja a motort, a vezetékeket.
A sebekbe olajat önt és bort.
Reggel úgy találja magát a psziché,
mintha kicserélték volna.

A Lélek világa a Csend.
Mint egy nyugtató zene,
körbeveszi a tényeket,
hogy érezzék, nincsenek egyedül.
Az emlékeket megolajozza, kifényesíti.
A Csend a Szívből szökik át
a látható világba.

A Lélek edénye a Test.
Ahogy virágföld tölti ki
a kontúrok közti teret.
Erősebb, mint az anyag.
Benne a Szellem, a Szív,
a Csend és a Test,
mik a Lélek megjavításán dolgoznak.

A Lélek anyaga a Lét.
Megnevezhetetlen áram.
Evidenciákat rak szét meg össze,
mintha legóval játszana.
Közben a krízis dolgozik.
A Lélek végül is Idő,
örökké múló pillanat.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.