Archívum

Haikuk

Markó Béla
2011. május

Beteljesülés

mint hó a hegyről
lecsúszik már a szoknyád
tavaszi szélben

Tavaszi sötétség

párzó macska sír
és mi bent villanyfénynél
másról beszélünk

Boldogság

madár repül fent
s nem próbál nyomot hagyni
a levegőben

Szerződés

mostantól fogva
persze hogy mindkét testet
együtt használjuk

Vonzás

ablak mögül néz
s mintha intene Isten:
nekicsapódom

Átváltozás

pillangó röpköd
egy hernyó színes lelke
s ez sem öröklét

Tűnődés

lehetne persze
az ördög feje búbja
egy hangyaboly is

Holdvilág

Isten vak arcát
éjjel is süti a nap
nagyon öreg már

Művészet

száraz levélen
harmatcsepp fénylik reggel
de most már késő


Őszi remény

gólyafészekben
végre nőhet a fűszál
de már jön a tél

Mutatvány

az őszi levél
fél kézzel kapaszkodik
a semmi fölött

Őszutó

színes papírként
tépi a lombot a szél
de nincs ajándék

Angyalok

a kertben mindent
begöngyölnek friss hóba
hova utaznak?

Űr

hiába járkál
a szél a csupasz fák közt
nincs ellenállás

összegyűrt légzsák
pirkadatkor a kertben
roncsolt műszerfal

Emlék

magaddal vittél
mind távolabbról nézek
vissza magamra

Elválás

tíz forró ujjad
távoli fogaskerék
lassan megállok

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.