Archívum

Haikuk

Thimár Attila
2011. május

Holdtalan éj. Kint
teregeti a szomszéd
sötét álmait.

Hántom fa kérgét.
Forgácsok illatába
hull őszi eső.

Gondolatodra
nem fagy a hó, amikor
békéddel fűtöd.

Őszi nád suhog –
millió időszilánk
fordul szívedbe.

Már tarkóm süti
a nap. Jövőm a porban
előttem lépked.

Válladon levél
remeg, holdfény tusrajza –
álmom kitisztul.

Mi maradt nekem?
Levél árnya ringatja
könyvem sorait.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.