Kortárs

 

Turbuly Lilla

 

GPS nélkül

 

Ha nem vakít úgy a nap…
Ha más irányból érkezem…
Ha épp fel nem tartanak,
talán időben észreveszem,

hogy ott az a kijárat,
hiába nem jelzi semmi,
itt most karambol várhat,
hát arra kellene menni.

Bár lenne nálad vagy nálam,
hogy el ne tévedj végképp
(titkos, víz alatti áram),
egy láthatatlan térkép.

Hallható szavak nélkül
ismételgetné szüntelen:
aki itt marad végül,

nem te vagy, értsd meg, nem te, nem.

És jó volna el is hinnem:
akármi lesz a végén,
hogy nem múlik minden, minden
a „véletlen zenéjén”.

 

 

 

Vonzatok és segédigék

 

Elég lenne a rágondolás:
hogy mért kell folyton gondolni rá?
Fogat mos, gondol,
porszívózik, gondol –
képzelt csatornán vízre száll,
merít és húz, merít és húz
két párhuzamos gondolás.
Bár volna nap csak egy is,
amikor reggeltől estig nincs
rá gond semmi, nincs párhuzam,
csak porszívó és fogmosás,
magában merít és húz, húz és merít
képzelt csatornán, egyedül,
egy vonzattalan gondolás.

 

 

 



Nyitólap