|
Bozók Ferenc
Nem lehetetlen
Nem lehetetlen az éjbe merülni.
Éjszaka úszni a lomha sötétben.
Légiesedni, vegyülni a nincsbe,
és feketülni a fénytelen éjhez.
Nem lehetetlen a csendbe kerülni.
Csendes ölébe az elfeledésnek.
Filctolla rubinpirosat visz
a nyárba
Filctolla rubinpirosat visz a nyárba,
mert érik a meggy, csupa vér ma az ingem,
és kábeleket, gyökeret huzigálva
lágy hantok alatt tekerészget az Isten.
Egy fénykép hátlapjára
Nálam a múltat is éli jelen,
s tegnapi ködszerű kép
sóhaja kuncsorog itt ma velem.
Bánata még ma is ép.
Por lepi lassan a régi fotót,
és csak a múlt, mi maradt,
s pórusaimba bekúszik a múlt.
Viszlek a bőröm alatt.
