|
L. Simon László
Aki
nem jár…
Rónay Lászlónak
Aki nem jár a széles
úton,
aki átlépi az olajtól szennyezett, vérző pocsolyákat
és a hanyagul szétszórt kődarabokat,
aki a keskeny ösvényt keresve
nem áll meg az éghez szegezett bűnösök szavára,
s nem retten meg a menny perzselő haragjától
és a föld pusztítón morgó kínjától,
fentiek és lentiek csúfolódásától,
de gyönyörködik az Úr törvényében,
s őrzi a szót mind nappal, mind éjjel,
az ily ember nagy boldog bizonnyal.
Mert ő olyan, mint a jó termőfa,
gyökerét kristályvíz táplálja,
gyümölcse zamatos, édes,
leveleinek suttogó tánca titkokat ír az égre.
S bár én csak távolról nézem,
egyre tisztábban látszik a felirat a fényen:
amit ez ember végez,
minden dolgában megyen jó véghez.
