Cseh Károly
Újra nyárvég
Emlékezz a sok ujjongó dália
ablak előtti tarka labdáira,
és a küszöbre, ahol reggelente
ültél, mint útra készen a fecske.
Emlékezz a volt házra is újra itt:
kékre hasaló búcsú-nyolcasait
madárraj rója romja fölött, s röpte
hasonlít páros hurkú kötelekre.
2005. augusztus 21.
Ablakon túl(nan)
Pöttyönként rozsdáll a szív, s
észrevétlen,
mint tüskés burok az ágon, nyílni készen –
hulltáról semmit sem tud a gesztenye.
2005. szeptember 6.
Istenhátamögötti
Bronzurna
halotti leplen
itt a felperzselt domb
hamuján árválló
csipkebokor már.
Pásztorunk sincsen,
kinek megjelenne,
kinek megszólalna
belőle lángzón
majd az Úr.