|
Zalán Tibor
Létismeretes egyenletek
Montázs
Fodor Tamás kisvárdai fragmemtumaiból
| így nem
is látom hogy mi a csábítás akkor legalább egy futó kapcsolatot két ember nem profilban áll ha akarunk ember ábrázolás felé menni mintha valaki a bal kettőben kezdené el a belépőt csináljunk sznob-világítást harmincnyolcas sebességgel játsszuk a beethovent a szobában előjön egy embléma és valamit csinál egy világos asztalon azt meg lehet egy dobogót csak dobogónak használok világosító adj több fényt hadd lássuk hogy ül le a kolhozparasztasszony felirat a feleség éjszakai nyugovóra tér nagyon határozott viszony van a szöveghez nagyon határozott epikus forma van a poentírozás hát tanuljuk a lemeszelt arcokat nem kell igazából megcsinálni a görög színház mituális gyökerei a mozgás ellen ami gyorsan megtörténik semmi kifogásom nincs nem tudok vele beszélgetni mert mindig a szándékról beszél ne csináljatok így mert az önsorsotokat rontjátok ugyanis el vannak túlozva a dolgok hát mért ne hogy fog meg valaki valamit és hogy lesz abból gyerek barbár deszkáit itt lelték vagy hozták értelmetlen mellékmondatokba juttatni el az alanyokat egy azkivel átviszi több soron keresztül mégsem klasszika-filológiai előadás ez kinek-kinek más a véleménye az alapvető etikai fogalmakról amiket üvölteni kell és verbálisan már nem lehet megfogalmazni nem szakít ki a politikai meggyőződésből a testből indul ki értelmetlen mint a zászló aminek a nevében feláldoznak egy embert játszanak a redők játszik a ruha gravitációja a testi alapanyag nagyszerűsége amikor határesetek vannak csak akkor tudunk egy mozgást egyik irányba elindítani ha a másik irányból valami mást adunk neki rossz üres térben nem lehet semmit sem csinálni egy antik darabban nem csinálunk utcákat csak befutót csak kifutót manökeneknek s ez izgalmas vonszolás taszítás akár a gyereelatúróruditól akár karakteres arcát nevezzük így kezd a padödőből egy önálló szólószám születni amikor a bakelit véletlen és nem is bakelit akkor pláne mert volt koreográfiája a dolgoknak ki volt írva az akadémiai tizenkettesben meg volt írva elejétől fogva tudom kívülről és nem tudom miért tudom kívülről megtörténik a bosszú az anyja úristenit és sosincs vége a kilátástalan jövőbe-kapunyitásnak arisztophanész olvassa euripidészt a kísérlet jó és nem sikerült hiába próbált meg két hangon beszélni a huszonegyedik század mozgó maszkja ez megtörtént az ölés gyakorlatilag kollektív gyilkosság megölték és nem zavar hogy a cselekmény nem illeszkedik a szóhoz igazából az isten azért nagyon rendes de azt mondjuk hogy végül is szarvas és nem |
végül is szarvas és nem de azt mondjuk hogy nagyon rendes az isten azért a szóhoz igazából nem illeszkedik zavar a cselekmény megölték és nem kollektív gyilkosság gyakorlatilag megtörtént az ölés mozgó maszkja ez huszonegyedik századi hangon beszélni próbált meg két hiába és nem sikerült kísérlet jó olvassa euripidészt arisztophanész jövőbe-kapunyitásnak a kilátástalan úristenit és sosincs vége a bosszú az anyja megtörténik miért tudom kívülről nem tudom tudom kívülről és írva elejétől fogva meg volt az akadémiai tizenkettesben ki volt írva a dolgoknak mert volt koreográfiája akkor pláne nem is bakelit véletlen és amikor a bakelit önálló szólószám születni kezd a padödőből egy karakteres arcát nevezzük így a gyereelatúróruditól akár vonszolás taszítás akár izgalmas kifutót manökeneknek s ez csak befutót csak csinálunk utcákat egy antik darabban nem semmit sem csinálni térben nem lehet rossz üres adunk neki irányból valami mást ha a másik egyik irányba elindítani egy mozgást csak akkor tudunk határesetek vannak amikor alapanyag nagyszerűsége ruha gravitációja a testi a redők játszik az ember játszanak a nevében feláldoznak egy mint a zászlót ami értelmetlen a testből indul ki a politikai meggyőződésből nem szakít ki lehet megfogalmazni verbálisan már nem üvölteni kell és etikai fogalmakról amiket a véleménye az alapvető kinek-kinek más előadás ez mégsem klasszika-filológiai több soron keresztül egy azkivel átviszi az alanyokat mellékmondatokba juttatni el értelmetlen itt lelték vagy hozták barbár deszkáit gyerek valamit és hogy lesz abból hogy fog meg valaki mért ne vannak túlozva a dolgok hát rontjátok ugyanis el így mert az önsorsotokat ne csináljatok beszél mert mindig a szándékról nem tudok vele beszélgetni kifogásom nincs gyorsan megtörténik semmi a mozgás ellen ami mituális gyökerei a görög színház nem kell igazából megcsinálni a lemeszelt arcokat hát tanuljuk van a poentírozás nagyon határozott epikus forma van a szöveghez nagyon határozott viszony éjszakai nyugovóra tér felirat a feleség le a kolhozparasztasszony lássuk hogy ül adj több fényt hadd világosító használok dobogót csak dobogónak asztalon azt meg lehet egy egy világos és valamit csinál egy embléma a szobában előjön a beethoven játsszuk harmincnyolcas sebességgel csináljunk sznob-világítást el a belépőt a bal kettőben kezdené mintha valaki ábrázolás felé menni ember ha akarunk áll ember nem profilban egy futó kapcsolatot két akkor legalább a csábítás is látom hogy mi így nem |
Ébredés-történet
Az 50 éves Szugyi Zoltánnak
felébred
szempilláit egyenként
emeli ki a másik létből
ahol sem volt jó
balra néz
(jobbra méz)
és undok
remegés a gyomorban megérkezik
az egyedül alvás előnye
hogy nincs
az undor nem támad így
csak betölt
besző a pók mint vagy akár
megfordul
derekában a fájás
megkezdi napi
csikorgó járását kevés
szédülés maradt még
onnan se
honnan nem
érkezik mozdító meleg
még már – az
időhatározók csatájában
egy korty nagyon
hideg whisky segíthet
csak
vagy vörösbor
beteg hidegre hűtve
bár akkor
korán megtántorodik a nap
s az el nem
végzett munka keserűsége
keveredik a nyálba
mindazonáltal messze
a hűtőszekrény tornya
a verejték
megül a szemgödörben
ahogy csíp nyálkája
úgy undorít
csak lenne
a naphoz értelme
kezdeni hozzá
mindent bevon az ólom
– s felül
a váratlan mozdulattól
szétnyilallja valami a fejét
a hiány feltörése ilyen
a fölös könnyedség csapása
idegen tárgyak közt
idegen papucsba dugva idegen
lábát lassan csoszog
az idegen klozet irányába el
(kint a villám-
sújtotta körtefa árnya
zuhan a galambszaros
párkányra épp finoman
repesztve törve szét a lét
megkarcolt üvegét…)
