Vendégségben Kiss Benedeknél

Fellegek bokra mögül kacsingat,
leskel a nap. Hevíti kocsinkat.

Sajog Badacsony nyílt sebe, lüktet.
Tücsökzenekar fogad bennünket.

Fűzfák csöndjével színültig a völgy,
örvend Szent György-hegy kakukkja, köszönt.

Nagy büszkén el is lépünk a tetőt
megszállva tartó tőkehad előtt.

Odabent a ház asszonya süt-főz.
Távol a tó vize eget tükröz.

Hegyek szoknyáján megpihen, méláz
a sok hegymászó picike présház.

Fácán kukorít, fürj pitypalattyol.
Kék a harangszó, kék, mint az alkony.

Patak szunyókál. Álmát őrzik-e?
Idejár inni szarvas, őzike.

Vonatkürt harsan. Hozza szerencsénk.
Görgeti maga előtt az estét.

Mióta nem láttalak, mióta!
De nagyra nőttél, derék diófa!

Alattad jobban esik az óbor.
Szigliget csonkja csillagot csókol.