Tájkép csata után

Tomori a sásba dőlve –
kard által ki kardot ránt,
a halálig még előre!
Tomori a sásba dőlve
lovagolta át Mohácsnál
azt a borús délutánt.

Jaj annak, kit nyakra-főre
sisak véd és fed a pánt.
Egyre készül már előre:
hogy az ellent összetörje,
nincs egy szikra hajlandóság
szívében a csend iránt.

 

Mindegy, mekkora időbe,
mit a sorsa neki szánt –
vaskalap a lelke bőre,
mehet ki a temetőbe,
ott megásva már a sírja,
s mennyi mást is beleránt.

De ki gonddal a jövőre
minden érvet megtalált,
minden szálat egybeszőve –
mégse hárította tőle
semmi ráció hatalma
el a kijelölt halált?

 

Tomori a sásba dőlve –
sebesülten mit kívánt?
Csak a hont is meg ne ölje,
ha elvette – örökölje,
s ültessen a csatatéri,
ültessen a trianoni
udvarába tulipánt.