Bogárhát

hátra hátra hanyatt hátra
gördülj rá a bogárhátra
nincs a göndör földön-égen
semmi olyan gördülékeny
ringató jó pólyapárnád
mint az elterült bogárhát

*

szaladnak szaporán:
      bogárlábon járnak
gondold te is komám
      kis-magad bogárnak

ha fárad s nehezen
      mozog a bogárláb
pihensz – hamar leszen:
      lócád amott vár rád

imbolyogni szégyell?
      alig vonszolódik?
fogóddz! kapaszkodj el
      más kapaszkodókig

ízülete marjul?
      zsibbad a bogártalp?
dülöng jobbrul-balrul
      líglóg? s mit sem átall:

lazul minden porca
          csontja háza váza?
– hanyatt-hagyatkozva
          dőljél bogárhátra

fűszálerdő-mosta
          fényharmathíd alatt
rúgd fel a magosba
          bogárlábaidat

*

hátra hátra hanyatt hátra
gördülj rá a bogárhátra
nincs a göndör földön-égen
semmi olyan gördülékeny
ringató jó pólyapárnád
mint az elterült bogárhát

 

Virágágy

virágzik a japonika
virágzik a rózsa
itt feszítsetek keresztre
húzzatok karóba

ha az Örök Visszatérés
          gondolata kísért
legyen gyötrés számonkérés
          a létesülésért

ez legyen az élet ára
          csókolom husángom
ha ki ver verjen halálra:
          minden boldogságom

harangvirág japonika
          rózsatemplomában
fákra pányvázott törzsemtől
          szakasszátok lábam

adassék körömmel vásnom
          szemetekbe vésnem
Vágott Nyelv Felmutatásban
          agyszentsérülésem

most mutasd meg milyen sintér
          vagy karikalábú
lássunk látványos hersentést
          ne légy kesztyűbábu

karóra tűzd grabancomat
          csepeg a mutatvány:
»megholt ez is kezem alatt
          meg – a ronda patkány!...«

          virágzik a japonika
          virágzik a rózsa
          itt feszítsetek keresztre
          húzzatok karóba

 

Kötény

       ki jó csontembere zörgését kihallja
       elkötényesedik holdas hasa-alja

maga-csontembere hús-zsák hüvelyébe’
benne iparkodik nyolcvanharmad éve
felegyenesedve tartja: hű barátja
leng rajta s utazik valamerre rántja

       a nyűtt házigúnya vaj még összeér-e
       sternumán? mi tette ily nyúzott-kövérre?
occipitálisa félfarcsak-saroglya
illeg-billeg pedig bürkéje befogja
hol a tarkó ízül: szuvas – lógva-nyaklott
homloktól a hús-zsák mi ketté-hanyatlott

       a patella szűköl tíbia sivallik
       csontzörgés-zajongás bőrzsákból kihallik

csörögve ücsörög be-les kémlő szerrel
szót ért s kérlelőleg perel csontemberrel
zörömböl lármát csap amerre csak elmén
mely közzene átcsap a nyúltagyi elmén

       ahogy fülét-farkát csontlényét befonja
       pergő csontemberség ennen-xilofonja

beszól – körülpislog – sunyi rés – szerényen:
»koma! túlharsogsz e gyatra költeményen!«
legott visszafogja – csontember morális –
némán ripeg-ropog pelvis femoralis

       egyet sem csikorog – bőrzsákján legunnyad
       futnak a verssorok neki a pagonynak

ahol pillangós a virágpuha pázsit
hanyatt ráteríti horpadt vertebráit
nem nógatja nem szól nem kap a szívéhez
s ütőhangszerének nyugvást engedélyez

       ki jó csontembere zörgését kihallja
       elkötényesedik holdas hasa-alja