Boronyák Rita
Az eszét nem
Albert Györgyi, Michelle Wild, Victoria Swinger, Lauro Giotto a Szigeten

Sziget, média, pornósztár
A Szigeten nem nehéz úgy dönteni, hogy a kilátogató a Magic Mirror sátorban megnézze Michelle Wildot. A Sziget másik világ, ahol a pornográfia szóhoz nem kapcsolódik előítélet. Bölcs - ha nem hangzana paradox módon, akár öreges - hozzáállásnak is lehetne nevezni a létező dolgok létjogát elfogadó viszonyulást. A szavak, jelenségek egyszerűen vannak a Sziget-világban, és nem kell a bonyolult pozitív-negatív értékítélet talaján hosszadalmasan helytállniuk. Van, mert lett, és csak az szempont, hogy az "én"-nek, nekem kell-e. Ha igen, megnézem. Ha úgy döntöttem, nem érdekel, legfeljebb nem törődöm vele, ám semmiképpen nem szidom. Nem elsősorban társasági udvariasságból. Hanem azért, mert nekem nincs akkor közöm hozzá. A Szigetes "én"-nek elég a magáé, az, ami őt érinti. Persze képes meghallgatni a másképp döntőket is, mert nyitott, hátha más is bejön.

Az idei Sziget Fesztiválon a Michelle Wild-program idősávjában nem voltak világszámok. A propaganda szerint Michelle Wild a világsztár. A pornóműfaj hazai atyamestere és szalonképessé tételének úttörője, Kovács István (Kovi) 2001 óta minden fórumon, minden szóba jöhető társadalmi réteg számára promotálja Wildot. 2002-ben például az index.hun Michelle Wild!!! címmel topikot nyitott, amelyben az akkor még kevéssé ismert, pályakezdő Wild erényeit dicséri, vitázik a kétkedőkkel. A topik a mai napig él, azóta is személyesen moderálja, nem feledkezve meg közben cége népszerűsítéséről sem.

Michelle Wild a bulvársajtó kedvenc témáinak listájáról (szex, izgatás, szépség, elegancia, boldog párkapcsolat, kiegyensúlyozottság) a legtöbbnek kapásból megfelelt, de újdonságot is hozott. A pornóra nem kifejezetten jellemző finomságot, távolságtartást, intelligenciát, kedvességet és zárkózottságot. Az ellentét, amely a közönségesnek, butának tartott pornóvilág és Michelle lénye között feszült, elképesztő társadalmi magasságokba emelte Wildot. Adott egy kitűnő interjút a Magyar Narancsnak, és feltűnt művészfilmekben is (Jött egy busz, Schilling: No comment).

Wild nyugodt magabiztossággal jelenti ki: a pornóból él. Nem emleget sanyarú családi hátteret, amely miatt törvényszerűen lépett volna "rossz útra". Nem tartja ugyanis rossz útnak a magáét. Valóságos arculcsapás a hangyaéletű többség számára, hogy ő vállalja: nem akart pici pénzért sokat dolgozni. Pénzkeresetét munkának, szakmának tartja, s tudatos kiállása azt jelenti: nem nézi le sem magát, sem azt, amiből él. Mérlegeli a jó és a rossz oldalait annak, amit csinál, s mert tisztában van annak előnyeivel és hátrányaival, szakmája egy szintre kerül azokkal a munkalehetőségekkel, amelyek közül választ(hat)ott. Fel is sorolja őket többször és több helyen: képzőművész, eladó egy butikban, táncosnő, szextelefonos, természetgyógyász. A pornó elveszti különlegességét, pozitív vagy negatív előjeleit. Magyarországon már ez valóságos (szexuális) forradalom. Magyarország ugyanis történelmi okokból prűd. Nálunk a szexuális forradalom felemásan, úgyszólván szégyenlősen, nem úgyszólván pedig nem zajlott le.

A Szigeten elvben Albert Györgyi moderálta volna a Mi van a pornó után? című beszélgetést. A sztárújságíró ötven percet késett, zaklatott és tépett volt. Egy program ilyen mérvű csúszása nem szokásos a Szigeten. A programban említett hiányzókról Maya Goldról, Monique Covet-ről egy árva szó sem esett, arról sem, miért képviseli Lauro Giotto egymagában a meghirdetett "két izgalmas pasit", s hogy miért éppen Victoria Swingert hívták a "nagy öregek" helyett. A Sziget laza, de ennyire nem link. A biztos pont Michelle Wild volt. Albert Györgyi moderációjára a bizonytalanság, a zavartság volt jellemző. Kezdetben ironizálni próbált. Kérdését a pályakezdőnek számító Victoriához: "Hogyan keveredtél ebbe a társaságba?", meghökkenés fogadta, a helyzetet a kérdésben rejlő lenézésre nem reagáló Victoria nyugodt válasza vezette vissza a csevegéshez. Victoria ettől kezdve visszahúzódott Michelle árnyékába, amikor elkerülhetetlenné vált a megszólalása, igyekezett hamar túlesni rajta. Laurót nagyobb sikerrel égette Albert, mindvégig gúnyolódott a férfi nőimádatán és pózain, aki emiatt belemerevedett a bohóc szerepébe, és sorban hozta is a manírjait. Pedig a beszélgetés elején úgy tűnt, szeretett volna megnyilvánulni "átlagemberként" (a civil nevét is elárulta), de aztán biztonságosabbnak találta a "na, játsszunk macsó pornósztárt" műsort. Rózsaszín ingben. A műsor vitathatatlan főszereplője Michelle Wild lett. Az érdemi párbeszéd a közönség és közötte folyt. Azt kell mondanom, remekül megértették egymást, mindvégig érezhető volt a kölcsönös szimpátia és nyitottság mindkét részről. Michelle nem minősített semmit és senkit, gondolkodva reagált. A keserűen szurkálódó Albert helyett ő jelölte ki a pályát, s rá maradt a szabályok érzékeltetésének feladata is. A keresetüket firtató közönségkérdést Albert "a jó magyar kérdés" kijelentéssel minősítette, Wild türelmesen elmondta, nem szoktak erről beszélni, mert a szakmában feketelistára kerül az, aki kifecsegi a részleteket.

Milyen kép rajzolódott ki a pornóról? A pornószínészek nem kurvák, de nem tudtuk meg, hogy akkor mik. Hangsúlyozták a pornó erotikus oldalát, és elítélték az extremitásait: pedofília, zoofília, szado-mazo stb. A szakmát szépnek, de nehéznek állították be, és csak azoknak ajánlották, akik felkészültnek érzik magukat a (részletesen nem kifejtett) megpróbáltatások elviselésére. És hát a pornósok is kispolgári értékeket vallanak: tartós párkapcsolat, családra vágyás, gyerekek szeretete stb. A pornó ennek a beszélgetésnek a tükrében idilli, természetes, józan, napsütötte táj, némi természetes árnyékkal, amit a táj jellegét alkotó hegyek vetnek. Tényleg ennyire sima ügy volna?

A "hivatalos verzió" nyomán
A pornográfia jelentése: prostituált ábrázolása. A pornográfia a "szexuális aktusra bérbe vett személy használata" és a mindennapi szexuális élet között helyezhető el, a peepshow szintjén. A pornográf filmnek nincs igazából filmes besorolása, mert alapvetően dokumentál, de tartalmaz fikciós elemeket is. Alkotói a rendezőtől kezdve a színészekig többnyire álnéven dolgoznak: vannak is (látszanak a filmen, a szereplők eljátsszák, amit kell), de valójában nincsenek (az azzal a hangsorral jelzett ember nem létezik a mindennapok szintjén). Csak munka közben, és később is csak két dimenzióban léteznek, azon kívüli létük (show-k, pódiumbeszélgetések, interjúk) számos fikciós elemet hordoz. A pornószínész függetlenedése saját lényétől nagyobb mérvű, mint a színészé, mert messzebbre kell elmennie a viszonylagos biztonságot jelentő mindennapoktól. Helyzete, léte, lénye csupa bizonytalanság és megfoghatatlanság. Köztes állapot, hatványozottan skizoid helyzet.

A pornószínész társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe értékítélet-mentesen végiggondolva semmiben sem különbözik a többi szakma művelőjétől. A politikus helyettünk és nekünk cselekszik, az értelmiségi helyettünk és számunkra gondolkodik, a kereskedő helyettünk és nekünk ad-vesz, a földműves helyettünk és a mi szükségleteink kielégítésére szánt-vet, a sor folytatható. A pornószínész hivatalosan és hivatásszerűen szeretkezik nekünk. A hétköznapi ember, a tömegember minden szükségletére akad egy szakma, amely azt helyette műveli, amelyre szükség van. A pornószakma társadalmi megítélése mégis a többi szakmától eltérő, és szélsőségesen érzelmi jellegű. Ennek oka a szexualitás társadalmi megítélésében keresendő.

A szexualitásnak már régen nem csupán a fajfenntartásban van szerepe. A civilizáció ösztöneitől elszakított lényt formált az emberből, akit tudata vezérel. Minden percében fegyelmezetten kell alkalmazkodnia az elvárásokhoz. Pszichológusok a megmondhatói, milyen nehéz elfojtásai rengetegéből visszavezetni a civilizált embert természetes késztetéseihez. Paradox, hogy ez csakis a tudat közbeiktatásával sikerülhet. A civilizált embernek az eszével kell tudnia, mit kívánnak az érzékei. Mert csak az eszével tudja már észrevenni. A tudati kontroll azonban tovább szűkíti az ösztönösség lehetőségeit. Veszélyes játék. Az ösztönöket be lehet csapni, de csak rövid távon. Az ember tulajdonképpen ezt is tudja. Játszótereket kerít el magának, szándékosan kijátssza a tudatát, hogy visszataláljon ösztön-énjéhez. A játszótéren úgymond "mindent szabad". Aztán elemzi, amit tapasztalt, és a folyamatot önmegismerésnek nevezi.

Az európai civilizáció alapvetően az ész által praktikusnak tartott dolgokat tekinti értéknek. Ez a fajfenntartás szempontjából a következőképpen néz ki: praktikus a család, mert kiszámítható kereteket biztosít az utód nemzésére, felnevelésére. Az ösztönök, az örömelv azonban a család ellen dolgoznak. Mert az ösztön nem vágyik ugyanannyi ideig ugyanarra a partnerre, amennyi az utód felneveléséhez, civilizálásához szükséges. A család a hivatalos álláspont, ám magánhasználatra sokszorosan felértékelődik minden, amit a kultúrának azon a szintjén spontánnak tartanak, minden, ami örömöt adhat. A család a praktikum, az állandóság, a nappali, józan fény. A pornó az éjszakai mesterséges világítás, a folytonos változás. Idillje, álomtáj-mivolta kulissza. A gyakorlatban egyetlen eleme sem hasznos. Mi a különbség az álomfehérnemű és a közönséges között? A praktikus elme számára semmi, de magyarázza el ezt valaki a csipkés alsóneműnek már a gondolatától is izgalomba jövő férfiaknak.

S miért nekik? Mert a pornóipar ugyanúgy, mint az európai civilizáció minden más iparága, lényegében férfiközpontú. Olyan érzések és élmények kielégítésére szakosodott, amelyek a jutalmat adják a nap végén. Előbb a munka, aztán a szórakozás. A nemi gyönyör keresése kompenzáció az elnyomott ösztönök számára, a civilizáció kínálta kiskapu a Szexualitás feliratú játszótérre. Általánosan elfogadott az a patriarchális nézet, hogy a nőknek kisebbek a szexuális igényeik, számukra az intimitás, a szerelem a fontos, hogy a nőknek a szexben is elsősorban a családalapítás az elsőrendű. A közfelfogás szerint a nők volnának a józan mindennapok, a férfiaknak ezzel szemben mindkét napszak jár. A pornófilmek annak a tömegnek készülnek, amelynek tagjai a szexuális forradalmat a férfiak számára kamatoztatják, s kis százalékban veszik figyelembe a nők szexuális igényeit. A pornószínész beazonosítható a férfi nézővel, de a pornószínésznő nem a női néző számára megírt figura. A vásznon megdugott nők a férfiak kukkolási hajlamai számára mutatják magukat, adják arcukat és testüket. Aktusban vesznek ugyan részt, de nem az aktus másik résztvevője "fizet" nekik (ad gyönyört, kielégülést stb.), hanem a producer vagy a rendező (pénz fomájában). A pornószínésznő a testét nem a felhasználónak, hanem a filmnek adja el.

Kérdés, hogy értelmes-e a szakmákat erkölcsi alapon hierarchizálni. Mert a közmegegyezés szerint jelenleg erkölcsösebb gyári robotnak vagy béragynak lenni, mint pornószínésznek. A kérdés logikus, tehát ítéletmentes végiggondolása elvben olyan társadalmat tételezne fel, amelyben minden szakma művelőjének megbecsültsége az adott szakma művelésének színvonalától függne, a szakmákat pedig nem öveznék értékítéletek. A Sziget-világ felfogásában, az anonim internetes fórumokon egyre inkább ez a felfogás válik általánossá. Sőt. Mivel a mindennapok szintjén a "rendes állásokat" illik megbecsülni, anonim vagy. Szigetlakóként csak azért is sikk a józan ésszel extremitásnak tekintett munkák felértékelése.

A rendszerváltozás óta a pornóműfaj és szereplői lassan, de visszavonhatatlanul felértékelődtek, ami az átlagosnál sokkal jobb fizetéseknek, valamint a bulvárlapoknak és (milyen) műsoroknak köszönhető. A húsz évvel ezelőtti "disznólkodás" megvetett szereplőinek mai utódai talk show-k vendégei, könyvek készülnek róluk. Mégsem tekinthető a mindennapok részének a pornószínész. Michelle Wild az egyik első pornószereplő Magyarországon, aki nagydobra verte: gyereket vár. Igaz ugyan, hogy szándéka szerint fel is hagy a pornóval. Azt szeretné, hogy a születendő gyerek "normális" családban nőjön föl. Tervezi, hogy esetleg nem az eredeti, nem is a híres ál-, hanem egy harmadik névvel folytatja az életét. Mert Magyarországon azért az a biztos. Michelle okos és úttörő, de realista. El kell adnia magát, hogy megéljen, de nem adja bele önmagát, mert semmi köze hozzá. Megélhetési pornó mindnyájunk élete. Lázár Sándor telibe talált, amikor a visszavonuló Michelle Wild életműdíjának átadásakor, a III. Magyar Szexkorona Díj gáláján azt mondta, korunk legszebb metaforája: egy terhes pornósztár.

A terhes pornósztár
24 évesen életműdíjat kapni nem csekélység. Michelle Wildot a szakmája becsülte meg a díjjal, de tudja-e az átlag pornófogyasztó, mit kapott Michelle-től? Elsőként szép játszóteret a pornófogyasztáshoz. Akiket ott nézünk, nem okvetlenül tahók, így talán a néző is bátrabban vállalja majd saját szexusát. Javul a viszonya önmaga praktikusan alantasnak minősített ösztöneihez. Rájön, hogy szeretkezni akkor is jó és szép, ha nem "praktikus". Másodsorban, hogy a pornó nem tanít meg szeretkezni. Vad, éjszakai képeket villant, izgat, vágyakat kelt. Éjszakai vágyakat. Nem kell beköltözni az állandó éjszakát mutató játszótérre ahhoz, hogy élvezhessük előnyeit. S a pornó felhasználóinak túlnyomó többsége józan, hétköznapi, nappali ember. Michelle Wild harmadik adománya átvezetés a mindennapokba. Wild a magukat a biztonságukért rosszul eladó nők sokaságának aszex országában bátran és okosan évekig élt abból, amije volt. Mindvégig távolságot tartott megélhetése és önmaga között. Meg akart élni, jól akart élni, ezért azt a képességét, tudását fejlesztette és adta el, amelyre kereslet volt. Mindennél fontosabb azonban, hogy közben skizofrén módon fenn tudta tartani önmagát, aki csupán részben volt azonos megélhetési lényével. Nagyon pontosan ismerte az önmaga és az áruba bocsátott én-része közötti határt. Nem akart többet fizetni semmivel sem önmagából, mint amennyiért megfizették. Hogy még éppen megérje. Közben árgus szemmel figyelte a lehetőséget, mikor lehet még kiszállni épen és normálisan. Amikor erre esélye mutatkozott, habozás nélkül kilépett. Nem kiöregedni, kinőni akart a szakmából. Ezek a saját szavai. Mert számára a magyarországi közmegegyezés szerinti normalitás fontosabb a játszótér éjszakai fényénél. Mert ott kell és lehet csak élni. A mélyen dekoltált, ötödik hónapos terhes Michelle Wild számára létezik a nappal erotikája. Ha nem teljesíti be a civilizációs átkot, nem válik anya- és munkarobottá a praktikum nevében - ahogyan sok nő azzá válik -, már nem Michelle Wildként, de nem is anyakönyvezett nevén, hanem választandó nevű valós személyében példa lehet a szexuális forradalomra.

Mi van a pornó után? Maya Gold, Michelle Wild, Monique Covet és két izgalmas pasi
Sziget, Magic Mirror Sátor, 2004. augusztus 9. hétfő, 17 óra