Góz Tamás
A hangválogatott

Ez már aztán szentségtörés! Igazán béketűrő ember vagyok, de ezt nem hagyhatom szó nélkül. Ugye ismerik Bruce Willis, magyar hangja Dörner Györgyöt. (Aki, néha Bruce Willis, magyar hangja Szakácsi Sándor.) Erre mit hallok! A Nemlátni és megszeretni című vígjátékban Willis elvesztette saját orgánumát, és Széles László adott kölcsön neki egyet. (Szerencsére, csak rövid futamidőre.) Széles egyébként kiváló szinkronhang, csak speciel Bruce Willishez nem illik. (Képzeljék, ha Depardieu egyszercsak Terence Hill lenne, vagyis Helyey László helyett Újréti László hangján szólalna meg!) Szerintem a magyar színészeknek annyira karakteres a hangjuk, hogy ha hozzánőnek egy külföldi színészhez, nehezen lehet tőlük elválasztani. Bár... Shrek harcostársa, a szamár magyar hangját Kerekes József adja. Viszont az eredetiben Eddie Murphy szólaltatja meg, akinek mint tudjuk, Dörner az egyetlen és igazi magyar hangja. A Fiona hercegnőt megszólaltató Cameron Diaz megkapta saját Für Anikós hangját, a Csizmás Kandúros Antonio Banderas is a latin amorozó állandó magyar hangjaként, vagyis Selmeczi Rolandként hallható. Ha az eredeti sztárok a saját magyar változatukban szólalnak meg, a szamár vajon miért nem? De csak képzeljük el ezt az okoskodó, nagyszájú négylábút Kerekes vékonyka, de intelligens hangja helyett Dörner "betonmacsó-végzek mindenkivel" hangján megszólalni? Mindenki azt hinné, hogy Bruce Willist látja, aki szamárjelmezt húzott magára. Ugyanakkor nagy öröm, hogy a Zsernyákok forgalmazója a Bruce Willis-i szuperzsaru álomvilágában élő kisvárosi rendőrt is Dörnerrel szólaltatta meg. Így Benny minden mondatán szinte a tartalmától függetlenül dőlni kell a röhögéstől.

Vagyis akkor a szinkronrendezők egy-egy hang kiválasztásánál legtöbbször arra ügyelnek, hogy a figurához passzoljon a hang, nem a színészhez. Például a külföldre származott Hujber Ferenc, a nők bálványa kiválóan szinkronizálta a Sírhant Művek homoszexuális főhősét. Hujber igazi macsó, mégis a hangját többször lehetett hallani nem igazán férfias férfiak szinkronjában. Ugyanis hangjának lágysága, selymessége és magassága kiválóan illeszkedik a "kinézetéhez". Az őt váltó Kállóy Molnár Péter, aki szintén kiválóan szinkronizál, már nem számít jó választásnak. Kállóy hangja érdes, kemény, férfias, amely szöges ellentétben van a figura viselkedésével.

Viszont telitalálat Liptay Claudia a Bazi nagy görög lagzi főhősének, Nia Vardalosnak szinkronhangjaként! Az ő telt, mélyen zengő orgánuma bennem a szexistennő és a földanya figuráját idézi. Így a film dupla élvezetet okoz. Egyszer maga az eredeti alkotás, amely igen üdítő kikapcsolódás, ezenfelül a magyar változat, amely helyenként jelentősen javít az eredetin. Az ilyen élményekért szeretek szinkronizált filmet nézni.

Függetlenül az aktuális film származási helyétől, vagy főleg annak minőségétől rendszeresen tobzódhatok a magyar "hangválogatott" tagjainak produkcióiban. Előfordulhat, hogy ugyanazt a hangot ugyanabban a percben az egyik csatornán magas, izmos fickóként egy krimiben hallom, aztán egy kattintás, és alacsony, kövér, vigyorgó emberként találkozom vele egy vígjátékban. Ez számomra olyan luxus, amelyet más országok lakói nem igazán élvezhetnek.

Pedig a Színművészeti Egyetemen évtizedek óta nincsen szinkronképzés. A legutolsó ilyen oktatás az egyik nagy öreg, Vas János szinkronrendező nevéhez köthető, aki valamikor a 70-es-80-as években dolgozott azon, hogy a színészdiploma átvételekor az ifjú tehetségek a szinkronfülkében is meg tudjanak szólalni. Azóta semmi nem történt ez ügyben. S mégis, halljuk a csodát! Ma körülbelül öt-hatszázan lehetnek, akik megfordulnak a stúdiók körül. Ám közülük talán ha tíz-tizenöt százalék az, amely komoly munkákhoz juthat. Ők viszont a szakma abszolút sztárjai. Viszont vannak olyan igen kiváló színészek, akik szerintem világhíres hanggal bírnak, mégsem jutnak folyamatos munkához.

Ki hinné el, hogy a közel kétméteres izomkolosszus, osztrák testépítő Arnold Schwarzenegger magyar hangjai között csak alacsony művész akad? Persze mind a Gáti Oszkár-féle terminátorok, mind a Reviczky Gábor-féle megoldások nagyszerűek és kiválóan passzolnak az adott szerephez. Azonban külön ki kell emelnem Tordy Gézát, aki talán az egyetlen igazán jó Svarci-vígjátékban, az Ikrekben szolgáltatta a magyar hangot. Tordy Géza egyébként a magyar szinkron egyik nagy-nagy vesztesége. A Petrocelli óta nem hallom rendszeresen sem tévé-, sem mozifilmekben. Pedig a misztikus Twin Peaks második felében feltűnő, gonoszt alakító Kenneth Welsh eredetiben meg sem tudta közelíteni a Tordy által produkált szörnyeteget. Tudom, hogy a kiváló művész rengeteget játszik és rendez, de én akkor is hiányolom a hangját. Lassan eljutok oda, hogyha Tordy szinkronizál, úgy élvezem a filmet, hogy nem is nézek a képernyőre. Legutóbb a Psycho IV. részében Anthony Perkins magyar hangjaként hallottam. Az alkotás rossz volt, Perkins unalmas, de Tordy nagyszerű. A film néhány félelmetesebb perce a magyar művésznek köszönhető. Tordy némi hangreszeléssel és mélyítéssel elérte azt, hogy elhittem Perkinsnek, még mindig ölni akarja a körülötte lévő nőket. Másik nagy veszteség Garas Dezső. A Belmondo-féle Profi nem lett volna olyan sikeres, ha nem Garas hangján szólal meg. A francia sztár többi szinkronja is nagyszerű, hiszen hol sármos, hol bátor, hol hős a figurája, de Garasnál mindez egyszerre. Annak ellenére, hogy Garas fizikai adottságai messze elmaradnak a francia sztárétól. A legigazibb francia hang Garasé, aki egyszerre őrzi a torkában a jó sajtok és borok ízét, zamatát.

De hadd említsek egy eleddig egyedülálló esetet! A Shine (Ragyogás) magyar változatának elkészítésére Csankó Zoltánt kérték fel. A művész nemcsak arra vette a fáradságot, hogy - a szakmában szokatlan munkastílusként - többször megnézte az eredeti filmet, de igyekezett egy színházi szerephez hasonlóan fel is készülni a munkára. Az utolsó tekercsek elkészülte után annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy a hangját, a filmmel együtt videokazettán sokszorosítva, néhány barátjának elküldte a premier előtt. Akad olyan is, aki követendőnek találja a külföldi színész párját. Kautzky Armand, a Madách Színház művésze egy sorozatban és több filmben szolgáltatta Pierce "James Bond" Brosnan magyar hangját. A sármos ír színész hamar szimpatikussá vált magyar megfelelőjének. Kautzky, miután megismerte Brosnan hitvallását, úgy gondolta, érdemes nemcsak a stúdióban, de más téren is őt követnie.

Aztán ott van még Haumann Péter. A kiváló művész legismertebb alakítása a francia komikushoz, Louis de Funés-hez kötődik. Neki sikerült a legélethűbben követni a francia sztár szófordulatait, pergő mondatait. Ám hallotta-e már valaki ugyanezt a hangot, amikor gonosz figurát szinkronizál? Azt hiszem, a fémen karcolódó kés "sikolya" sem okoz olyan hidegrázást, mint az igazán gonosz haumanni hangzás.

A listát bővíthetném tovább, de egy valaki semmiképpen sem maradhat ki. Básti Juli tetőtől talpig igazi nőből van, méghozzá olyanból, akinek a hangkészlete a csábító vamptól (Sharon Stone Elemi ösztön) egészen a Rém rendes család Peggy Bundy-jáig terjed. A vörös hajú, Oprah-t bámuló, egész nap bonbont majszoló cipőárusné igazi hangja csak és kizárólag Básti Juli lehet. A magyar művésznő filmben, színházban, szinkronban olyan mélységben mutatja be nőiességének és emberi mivoltának tárházát, hogy azt kevesen tudják utánacsinálni. Képes arra, hogy a világ összes férfiját megbolondítsa, de arra is, hogy csúnyán és bután saját magából csináljon bolondot. S ha kell, mindezt csak a hangjával.

Legutóbb éppen egyik nagy kedvencemtől, Michael Madsentől kellett sajnos gyorsan búcsút vennem egy krimiben. A rendezőnek sikerült olyan magyar hangot választania, amely teljes mértékben idegen volt a művész karakterétől, habitusától, szerepétől. Mindenki tudja, Michael Madsen magyar hangja csakis Gesztesi Károly lehet. Minden más szentségtörés!