Fizikai Szemle

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2007/11. 381.o.

RONYECZ JÓZSEF
1928-2007

fényképA Csanád megyei (ma Békés megyéhez tartozó) Végegyházán született. Iskoláit - a szintén Békés megyei - Eleken, majd Szegeden végezte, itt érettségizett 1949-ben. 1953-ban államvizsgázott és szerzett fizika-matematika szakon középiskolai tanári oklevelet a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán.

Az egyetem után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte pályáját. Következő munkahelye a hódmezővásárhelyi Tanítóképző (később: Kossuth Zsuzsanna Általános Gimnázium) volt. Itt 20 évig volt középiskolai tanár, közben - 1967-től - Csongrád megyében és részben Szeged megyei jogú városban középiskolai szakfelügyelőként is dolgozott. Itteni tanári és szakfelügyelői munkaviszonya 1977-ben szűnt meg a főiskolai tanári kinevezése miatt.

1976-ban, a hódmezővásárhelyi évek alatt szerezte meg doktori címét. Doktori értekezésének címe: Mechanikai kísérletek légpárnás készletekkel (1975).

1976/77-ben került Székesfehérvárra, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán lett főiskolai tanár. Innen ment nyugdíjba 1993-ban. 1993-tól - immár nyugdíjasként - az újonnan induló ének-zenei gimnáziumban dolgozott, ahol megalapozta a (kísérletező) fizika tanítását.

2003. szeptember 21-én vehette át aranydiplomáját a Szegedi Egyetem dísztermében a Természettudományi Kar dékánjától.

Szakmai eredményei, aktivitása

Szakmai pályafutása Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen indult, ahol két évig volt tanársegéd, és az atommag-reakciók kölcsönhatási mechanizmusait tanulmányozta.

Hódmezővásárhelyen jelentős fejlesztésekkel mutatkozott be. Eredményeiről előadásokon, valamint tudományos és ismeretterjesztő cikkekben számolt be. Csongrád megyei működése végéig, 1976-ig mintegy 46 publikációja jelent meg (Pedagógiai Szemle, Politechnika, Fizika Tanítása, Fizikai Szemle ). 1966- tól a fizikatanári ankétokon is tartott bemutatókat, állított ki eszközöket. Ezeket a munkáit különféle díjakkal ismerték el.

Az Oktatási Minisztérium 30, a Megyei Művelődési Osztály 25 újítását fogadta el. Légpárnás kísérleti eszközeivel középiskolákban, egyetemeken, sőt külföldön is járt, bemutatókat tartott, és számos díjat is nyert. Néhány mechanikai kísérleti eszközéből még „áru” is lett, ezeket a Tanért forgalmazta (részben külföldön is), de számolatlanul ontotta a demonstrációs fizikai kísérletekhez a módszereket és az eszközöket.

Módszertani eredményeiről hosszabb időn keresztül különféle tudományos konferenciákon tartott előadást.

Csongrád megyében a középiskolai fizika tanárok továbbképzésének állandó szervezője, vezetője volt. Pedagógiai munkája három fő területre terjedt ki: szaktanári munka, szakfelügyelet, szakmódszertani kérdések.

Fejér megyében - főiskolai működése alatt - műszerépítő tanári továbbképzést kezdeményezett és szervezett, ezen digitális stopperórát készítettek a résztvevők.

Nyugdíjba vonulását követően a Társulat középiskolai tanári rendezvényein gyakran jelent meg és vállalt feladatokat. Szívesen „vonult fel” házi készítésű eszközeit bemutatni a tanári továbbképzést szolgáló rendezvényeken. Tanítványai valóban „kísérleteken nőttek fel”; rengeteg kísérletet mutatott be tanóráin is.

Társulati aktivitása

A társulati élet alakításában is sokat vállalt előbb Csongrád, majd Fejér megyében. Csoportot szervezett, tisztségeket látott el a felmerülő igények szerint. Jó kapcsolatokat épített ki és tartott fenn a helyi TIT-szervezetekkel; szakmai munkáját ott is elismerték.

1961-ben a vidéki városok közül elsőként Hódmezővásárhelyen alakították meg az ELFT helyi tagozatát (az MTSZ helyi Fizikai Szekciójaként, melynek elnöke volt) a megyei szervezeten belül. Itt szerveztek nem „megyeszékhely” városok közül elsőként Országos Középiskolai Fizikatanári Ankétot (XVII.).

1980-tól foglalkozott Lánczos Kornél életének és munkásságának kutatásával. Ő volt a Lánczos-centenárium egyik fő szervezője. Sokat tett a megye neves szülöttének népszerűsítéséért; egyike volt a tudósról elnevezett középiskolai megyei fizikaverseny kezdeményezőinek, amely versenynek azóta az általános iskolai változata is megszületett.

1982-től 1989-ig két választási cikluson át az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Fejér Megyei Csoportjának elnöke volt.

Lendületes, nyugdíjasként is tettre kész kollégát ismertünk meg személyében, aki nemrégiben még lelkesen magyarázta, hogy milyen könnyű elkészíteni egy-egy bemutatott eszközt még „konyhai” körülmények között is. Ronyecz tanár úr jellegzetes színfoltja, különleges értéke volt a megyei csoport szakmai munkájának, életének, pótolhatatlan szereplője a fizika tanításának.

Kitüntetései, díjai

Pályája során sokféle formában ismerték el munkáját és eredményeit. Kitüntetéseinek, díjainak se szeri, se száma. Néhány a legkiemelkedőbbek közül: Mikola Sándor díj (1969), Kiváló Újító Arany Fokozat (1973), Miniszteri Dicséret (1993), Dr. Ferenczi György Emlékalapítvány 2002. évi díja, a Lánczos Kornél-Szegfű Gyula Ösztöndíj Alapítvány díja (2005).

Ezeken kívül több mint húsz különféle elismerést - díjat, dicséretet - vihetett haza az ankétokról, kiállításokról, bemutatókról a hetvenes évektől élete végéig.

Theisz György