Fizikai Szemle |
Tartalomjegyzék |
A szép kivitelű, nagy alakú, ízléses
kiadvány egy lelkes fizikus műve,
aki úgy gondolja, hogy fizikatörténetünkben
Huygens nincs a helyén.
"Szenvedélyem a fizika, a fizikatörténet
hősei közül pedig Huygenst
érzem magamhoz a legközelebb" -
írja a szerző az előszóban. Később
még arról is vall, hogy Huygenst,
aki a XVII. században élt (1629-
1695), a maga részéről a legnagyobb fizikusnak tartja.
Lényegében Huygens két jelenségkörben elért
eredményeivel foglalkozik: a golyók (hajók) ütközésével
és csillagászati felfedezéseivel (Szaturnusz, Orionköd),
pedig tudjuk, hogy több más területen is jelentős
hozzájárulásokat tett (pl. fény hullámelmélete, ingák-ingaórák
vagy a valószínűségszámítás megalapozása).
Erre különben utal is a szerző, amikor azt írja: "Róla
[Huygensről] és műve kis szeleteiről szólok most ....".
Icke hangsúlyozza, hogy a mozgások (golyók,
hajók ütközése) tanulmányozása révén Huygens felfedezte
a relativitás elvét. "Motus inter corpora relativus
tantum est." - idézi Huygenst. Majd ezt írja: " .... vegyük
észre, hogy nem azt írja: »motus corporum«, a
tárgyak mozgása, hanem »motus inter corpora«, a tárgyak
kölcsönösen egymáshoz viszonyított mozgása".
Továbbá: "a testek egymáshoz viszonyított mozgása
»tantum«, minden tekintetben relatív".
Majd ismét Huygenst idézi: " .... véleményem szerint
mozgás és nyugalmi állapot csak viszonylagosak lehetnek
és ugyanarról a tárgyról, amelyről néhányan
azt mondják, hogy nyugalmi állapotában van, elmondhatjuk,
hogy más tárgyakhoz képest pedig mozog,
ily módon pedig az egyik mozgás semmivel sem
valóságosabb a másiknál". Ehhez könyvünk szerzője
még hozzáteszi: "Ha magáról a tárgyról szeretnénk
leolvasni, hol van, és milyen sebességgel halad, akkor
egy másik mindenséget kell keresnünk magunknak."
Huygens fedezte fel a Szaturnusz Titán nevű holdját
és a Szaturnusz-gyűrűket, amelyeket mások "füleknek"
véltek. A szerző összeveti Huygens eredeti rajzait (és
nem csak a Szaturnuszra vonatkozókat) a mai űrszondákkal
nyert fényképekkel. Huygens megfigyelései,
rajzai rendkívül pontosak, és ez érvényes az Orion csillagképre
vonatkozó felfedezéseire, pontosabban a köd
közepén trapéz alakban elhelyezkedő négy csillagra is.
Icke a gyűrű bizonyos tulajdonságainak részleteire is
kitér, és itt saját kutatásait is beleszövi a tárgyalásba.
Huygens eredményeinek tárgyalása során Icke rámutat
a fizika - és azon belül a mechanika - befejezetlenségére
még napjainkban is." .... a klasszikus
mechanika, amelyet mindig mint valami nagyon kézzelfogható
és érthető dolgot tálalnak, közel sem
olyan egyszerű. Az igazi fizikus éppen a mechanikával
nem tud betelni soha, »szépség és vigasz forrása«
a számára éppen azért, mert a hétköznapi dolgok a
kézzelfoghatóság csalóka látszatát képesek kelteni."
Berényi Dénes