Fizikai Szemle borítólap |
Tartalomjegyzék |
Nem hiszem, hogy különösképpen be kellene mutatni
Nagy Károly professzor urat a hazai fizikus, illetve fizikatanár
társadalomnak. Fizikus és tanárszakos hallgatók
generációit tanította elméleti fizikára, nevelte a fizika
szeretetére. A fiatalabb generáció pedig ismerheti például
a 2005-ben, a Mindentudás Egyeteme sorozatban tartott
nagysikerű előadásából.
Az oktatói tevékenységet ma is lelkesen folytatja, hallgatói
ma is nagyon szeretik. Egybevág ez azzal, hogy
tanári diplomája van: 1950-ben szerzett matematika-fizika
szakos tanári diplomát az ELTE-n. Pályafutása azóta is az
ELTE-hez kapcsolódik. A Novobátzky-iskola tagjának
vallja magát, átvéve mesterének számos pozitív törekvését.
Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és a hozzá csatlakozó
MTA-ELTE Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoport
vezetését 1968-tól, Novobátzky Károly halála után vette
át, de már azelőtt is fontos szerepet játszott a közösség
irányításában. Egyik alapelve - melyhez mindvégig következetesen
ragaszkodott - az volt, hogy fiatal munkatársait
kizárólag szakmai és emberi tulajdonságaik alapján
választotta meg. Nem állított korlátot tudományos
ambíciójuk útjába, tanszékén mindig a legmesszebbmenően
érvényesült a kutatói szabadság. Szerepet vállalt az
egyetemi életben (például az ELTE rektoraként) és az
MTA tudományszervező munkájában is. Ilyen irányú elfoglaltságai
miatt volt életének olyan periódusa, amikor a
kutatásra kevesebb idő, energia maradt.
Eredményeinek listája így is meggyőző. Tisztázta a
fotonok viselkedését izotróp és anizotróp átlátszó közegekben,
foglalkozott neutrínófizikával, különösen a neutrínótömegek
kérdésével, a kvantummechanika és a relativitáselmélet
különböző problémáival. Az utóbbi években
a 20. századi fizika tudománytörténeti vonatkozásainak
kutatása teszi ki munkásságának nagy részét.
Kollégái és ismerősei számára az Ő jelenléte a tanszék
életében valamiképpen az állandóság, folytonosság érzetét
kelti. Nagyon szeretjük meghallgatni visszaemlékezéseit
a tanszék korábbi éveire, történéseire. Ezt kiváló emlékezőtehetsége
mellett humora, jó elbeszélőkészsége is
valódi élménnyé teszi számunkra. Szerénységére jellemző,
hogy aktív vezetőként sosem engedte megünnepelni
születés- vagy névnapját. Jelen megemlékezés ezen a
mulasztáson is segíteni kíván.
Nyolcvanadik születésnapján jó egészséget, Isten áldását
és további eredményes munkát kívánunk Neki.
Csikor Ferenc