Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2005/1. 3.o.

NEM ÉLHETÜNK FIZIKA NÉLKÜL

Bencze Gyula
KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

A nemzetközi tudományos közösség évek óta készül arra, hogy megünnepelje a Fizika Évét, végül a választás 200-re esett. Miért éppen most, kérdezhetnék sokan? A szervezők szerint ennek két fontos oka is van.

2005-ben éppen századik évfordulója Albert Einstein "...annus mirabilis"-ének, csodálatos évének, amelyben néhány hónap különbséggel három korszakalkotó jelentőségű cikket publikált, melyekkel megalapozta a modern fizika diadalmas évszázadát. Egyik cikkében Max Planck kvantumhipotézise alapján magyarázatot szolgáltatott a fényelektromos effektusra, és a foton fogalmának bevezetésével a kvantummechanika előfutára volt. Ezért a munkájáért nyerte el 1921-ben a Nobel-díjat [1].

Második cikkében a mozgó testek elektrodinamikájának vizsgálatával jutott el a speciális relativitás elméletének kidolgozásáig [2], amely mára kísérletekkel alátámasztott és lényegében lezárt fejezete a modern fizikának.

Harmadik cikke [3] Ludwig Boltzmann statisztikus fizikai vizsgálatait kiterjesztve részletes magyarázatát adta a Brown-féle mozgásnak, ezzel közvetett bizonyítékot szolgáltatva az atomok létezésére.

A nemzetközi fizikusközösség ezzel a választással tiszteleg Albert Einstein előtt, akinek munkásságát Albrecht Fölsing a következőképpen értékelte: "Soha ezelőtt, és azóta sem létezett olyan személy, aki egymagában ilyen rövid idő alatt és olyan sokkal gazdagította a tudományt, mint Albert Einstein tette az ő csodálatos évében." Csak zárójelben jegyzem meg, hogy amint az Magyarországon már szinte elvárható, az ünneplés ellensúlyaként a megelőző években soha ennyi intellektuális macskajancsi nem jelentetett meg nálunk könyvet, amelyben Einstein "hibáit" vagy alapvető "tévedéseit" korrigálják - ellentétben "az ostoba és ünneplő" nemzetközi tudományos közösséggel - vagyis feltehetően léteik sajátosan magyar út is Európába!

A második ok abban rejlik, hogy a fizika fontosságának és legújabb eredményeinek a nagyközönség egyre kevésbé van tudatában. Az érdeklődés csökkent a fizika iránt, ezt jelzi világszerte a fizika szakot választó egyetemi hallgatók egyre csökkenő száma. Ezzel szemben a fizika nem csupán a tudomány és technika fejlődésében játszik Létfontosságú szerepet, hanem társadalmunk életére is rendkívüli hatással van. Bár ez a fizikában járatosak számára triviális, nem mindenki van ezzel tisztában. A XXI. század hajnalán a fizika hozzájárulása más tudományok fejlődéséhez alapvető fontosságú lesz olyan globális problémák sikeres megoldásában, mint az energiatermelés, a környezetvédelem és a népegészségügy. A nemzetközi fizikusközösségnek tehát hatékony lépéseket kell tennie, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit és terveit megossza nemcsak a nagyközönséggel, hanem a felelős politikusokkal is.

A Fizika Évének küszöbén hazánkban is hasonló problémákkal kell a fizika tudományának szembenéznie. "Tudásalapú társadalmat építünk"- szajkózzák nap-nap után politikusok és a média képviselői. Egy más változatban szintén naponta halljuk: "legnagyobb kincsünk szürkeállományunk". Ezzel szemben a valóság egyáltalán nem rózsás, a tudomány támogatása nem éri e1 az európai átlag minimumát sem.

A sors iróniája, hogy az (amerikai mintára létrejött) kutatóközponti struktúra "desztalinizálása" során a KFKI Kutatóközpontot a hatalom kifürkészhetetlen akaratából szétverték (az SZBK maradt), míg az azt követő, most már igazi magyar "antidesztalinizálás" Logikája létrehozta a társadalomtudományok, a kémia és a földtudományok terén ugyanazt a kutatóközponti struktúrát. A Fizika Évében tehát hazánkban a fizika az egyetlen olyan alapvető diszciplína, amelynek nincs kutatóközpontja! A szerencse a szerencsétlenségben azonban az, hogy az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek között olyan szoros kapcsolatok alakultak ki, amelyek mind a kutatás, mind pedig a felsőfokú oktatás színvonalára termékenyítően hatnak.

Ha nemzetünk európaiságát ecsetelik vezetőink, szinte kötelező a "marslakókat", a külföldön élő világhíres magyarokat emlegetni az unalomig. Ugyanakkor társadalmunk nincs tudatában annak, hogy a múlt század második felében és napjainkban is, kiemelkedő magyar kutatók öregbítették/öregbítik eredményeikkel tudományosságunk hírnevét világszerte. A hazai közvélemény csak a sokféle valóságshow műsorok résztvevőinek (hős?)tetteiről értesül. Csoda hát, ha a fizika szorgalmas kutatója helyett intelligenciahányadosán taposó, saját zenei CD kiadásán szorgoskodó tetovált sztár a fiatalok példaképe?

Eredményeink birtokában azonban bátran kimondhatjuk: a hazai fizikának (bár szurkolóinak száma még mindig kevesebb, mint a labdarúgásé) nincs mit szégyenkeznie a társadalom és a médiumok előtt-talán megfordítva inkább helyénvaló lenne.

A hazai fizikának, élén az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal, mindenesetre kötelessége a világ tudományosságával együtt, kellően megünnepelni a Fizika Évét. Meg kell ismertetnünk a legszélesebb körben a fizika új és fontos (valamint régebbi, de a nagyközönség számára ismeretlen) eredményeit, rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy a modern társadalmakban a fizikának és különféle alkalmazásainak létfontosságú szerepe van az életminőség javításában, a társadalom életében felmerülő problémák megoldásában.

Carl Sagan, a nemrég elhunyt kiváló csillagász, űrkutató, valamint tudománynépszerűsítő Korok és démonok című nemrég magyarul is megjelent könyvében a következőképpen fogalmaz: "Napjaink globális civilizációja úgy van megszervezve, hogy minden lényeges elem - a transzport, a kommunikációk a mezőgazdaság, a medicina, az oktatás, a szórakoztatás, a környezetvédelem, sot a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen választások lebonyolítása is - alapjaiban függ a tudománytól és technikától, amelyeket azonban a dolgok mai állása szerint szinte senki sem ért. Ez a helyzet felér egy beprogramozott katasztrófával, amelyet ugyan ideig-óráig elodázhatunk még, de a tudatlanság és a hatalom vészjósló keveréke előbb-utóbb belerobban a képünkbe."

Tömören megfogalmazva, a Fizika Évének küszöbén mutassuk meg az embereknek, hogy a fizikában még rengeteg a megoldásra váró kérdés, a fizika izgalmas, a fizika szép , és ami a legfontosabb, nélkülözhetetlen. Csatlakozzunk tehát a világ fizikusközösségeihez és kiáltsuk világgá együtt: nem élhetünk fizika nélkül!

Irodalom
  1. EINSTEIN: Über einen die Erzeugung und Verwandlung des Lichtes betreffenden heuristischen Gesichtspunkt. (A fény keltésének és átalakulásának egy heurisztikus szempontjáról) - Annalen der Physik 17 (1905) 132-149
  2. EINSTEIN: Zur Elektrodynamik bewegter Körper (A mozgó testek elektrodinamikájáról) - Annalen der Physik 17 (1905) 891-922
  3. EINSTEIN: Über die molekularkinetischen Theorie der Wäre geforderte Bewegung von in ruhenden Flüssigkeiten suspendierten Teilchen (Nyugvó folyadékokban lebegő apró részecskék mozgásáról a hő kinetikus elmélete alapján) - Annalen der Physik 17 (1905) 549-561