Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2003/8. 265.o.

A FIZIKAI SZEMLE ENERGETIKAI SZÁMA ELÉ

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2003. májusi közgyűlésén határozatot fogadott el, hogy foglalkozni kíván a Paksi Atomerőműben április 10-én bekövetkezett üzemzavarral, annak következményeivel és az azok elhárításának érdekében tett lépésekkel. Továbbá, hogy ennek hangot is óhajt adni - egyebek közt - felkért írások közreadásával a Fizikai Szemle hasábjain.

A határozat alapján döntött úgy a Fizikai Szemle Szerkesztőbizottsága, hogy kellő anyag összegyűjtése után egy tematikus számmal jelentkezik, amelynek témájául általában az energetikát, konkrétan az atomenergiát és egyéb energiatermelő módokat, valamint a témához csatlakozó alkalmazásokat, kitekintéseket választja.

A paksi eseményekkel kapcsolatban felvettük a kapcsolatot az Erőmű tájékoztatási vezetésével, hogy tőlük hitelt érdemlő beszámolót kapjunk a történtekről, nevezetesen az üzemzavar keletkezésének okairól, gazdasági, környezetvédelmi következményeiről, valamint a megoldás érdekében tett, illetve teendő lépésekről. Amint ezt a beszámolót megkapjuk, természetesen azt soron kívül közöljük.

A hazai atomenergetikai kutatásokkal, alkalmazásokkal foglalkozó intézményeink, köztük a Paksi Atomerőmű hivatalos főkonzulense, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézete beszámolóit adhatjuk közre az atomerőműben keletkezett üzemzavarról: Szatmáry Zoltántól, a BME Nukleáris Technikai Intézete igazgatójától, valamint Vidovszky Istvántól, a KFKI Atomenergiai Kutatóintézete igazgatóhelyettesétől. Itt közöljük az Országos Atomenergia Hivatalnak, a Paksi Atomerőmű felügyelő hatóságának az eseményekről kiadott május 30-i sajtótájékoztatóját, amely az OAH által végzett részletes vizsgálat tartalmi ismertetése, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség június 25-i keltezésű sajtóközleményét az üzemzavar felülvizsgálatáról.

Csatlakozik még a sorhoz három kutató, Török Szabina, Osán János és Zombori Péter (KFKI, AEKI) összehasonlító írása a hazai fosszilis és nukleáris energiatermelés környezeti kárainak becsléséről. Az egykori szovjet atom-tengeralattjárók leszerelésének problémáiról tudósít Tóth Andrea, miskolci környezetmérnök hallgató. A Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének oktatója, Raics Péter osztja meg gondolatait az Olvasóval a paksi események kapcsán a Vélemények rovatban. Végül, a Dokumentum rovatban Nagy Árpád tekinti át az EU-hoz csatlakozni kívánó néhány közép- és kelet-európai ország atomerőműinek helyzetét. Az energetika, közelebbről véve az atomenergetika jövő generációs művelőinek jelenlegi felkészültségéről ad számot a Szilárd Leó Fizikaverseny, amelyet az ELFT és a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány 2003-ban is megszervezett. A versenyfeladatokról, a diákok eredményeiről és a verseny tapasztalatairól Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technikai Tanszékének vezetője ír a Fizika tanítása rovatban. Ugyanitt közöljük a 2004. évi Szilárd Leó Fizikaverseny versenyfelhívását is. Végezetül, a Millenárison a KFKI és a Magyar Euratom Fúziós Szövetség szervezésében októberben sorra kerülő "Fúzió - Energiaforrás a jövőnek" című kiállításról adunk hírt.

Főszerkesztő