Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2003/5. 187.o.

Az MTA KÖZGYŰLÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia 2003. május 5-6-án tartotta CLXXII. rendes közgyűlését. Vizi E. Szilveszter elnöki megnyitóját követően később sor került az idei akadémiai díjak átadására is.

Az MTA a 2003. évben a Wahrmann Mór-érmet JUHÁSZ ENDRÉ-nek adományozta.

Juhász Endre az Európai Unióval folytatott tárgyalások magyar főtárgyalójaként alapvetően elősegítette Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. Tevékenysége kormányok működési idején átívelve szolgálta nemzeti érdekeinket. Múlhatatlan érdemei közé sorolták, hogy a magyar tudományos közösség jó feltételekkel, elsőként kapcsolódhatott teljes jogú tagként az EU-hoz.

Az MTA Elnöksége a 2003. évi Akadémiai Aranyérmet HARMATTA JÁNOS MTA rendes tagnak, Herder- és Széchenyi-díjas ny. tanszékvezető egyetemi tanárnak adományozta életművéért, az ókori görög-római világ és az ókori Kelet, különösen Irán nyelveinek és történetének az eredeti írásos és tárgyi forrásokra támaszkodó kutatásában elért, nemzetközileg is nagyra értékelt eredményeiért, a magyar őstörténet kérdéseinek tisztázásához való hozzájárulásáért, és a fiatalabb nemzedékeknek távlatokat nyitó, őket igényességre nevelő tanári tevékenységért.

Az MTA Elnöksége a 2003. évi Akadémiai Díjban részesítette, és megosztott díjat kaptak:

LÉVAI PÉTER, az MTA doktora, az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója és TRÓCSÁNYI ZOLTÁN, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA Atommagkutató Intézetének tudományos tanácsadója, nagyenergiás kísérleti eredmények (LEP, RHIC) elméleti értelmezésében elért eredményeikért.

Az MTA Elnöksége 2003-ban Akadémiai Újságírói Díjban részesítette:

LUKÁCSI BÉLÁ-t, a Kossuth Rádió Tudományos Szerkesztőségének munkatársát, aki hosszú évek óta igen magas színvonalon közvetíti a rádióhallgató közönség számára a magyar és nemzetközi tudomány eredményeit. Műsorait egyaránt jellemzi a közérthetőség, és a tudományos hitelesség és alaposság.

ELEK LÁSZLÓ-t, a Magyar Rádió szerkesztőjét, és a Magyar Tudomány vezető szerkesztőjét, akinek műsorait, riportjait a széles körű, naprakész biológiai ismeretek, a kitűnő szerkesztés, a legújabb problémák iránti érzékenység és a közérthetőség jellemzik. Kiemelkedő szerepe van az Akadémia folyóiratának, a Magyar Tudománynak a korszerűsítésében.