Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2001/12. 402.o.

GÁSPÁR REZSŐ
1921- 2001

2001. december 1-jén elhunyt Gáspár Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem emeritus professzora, aki a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, a KLTE Természettudományi Karának dékánhelyettese, a KLTE Elméleti Fizikai Tanszékének 30 éven át tanszékvezető egyetemi tanára volt. Az Acta Physica Hungarica és a Magyar Fizikai Folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, az Acta Physica et Chimica Debrecina szerkesztő bizottságának elnöke volt.

Gáspár Rezső 1921. február 7-én született Érsekvadkerten. Középiskolai tanulmányait a pesterzsébeti Kossuth Lajos reálgimnáziumban végezte, ahol 1938-ban érettségizett. 1943-ban szerzett tanári oklevelet matematika-fizika szakon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Harmadéves hallgató volt, amikor Ortvay Rudolf már kiválasztotta, így 1941-től 1943-ig tanársegédként tevékenykedett. 1943-tól 1945-ig a pápai Református Kollégium tanára volt. 1945-től 1953-ig a budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetében tanított. 1946-ban doktorált. 1953-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének tanszékvezetője lett. 1952-ben kandidátusi, 1956-ban pedig akadémiai doktori fokozatot szerzett. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1979-ben rendes tagjává választották. 1965-ben a kvantumkémia területén végzett munkásságáért Állami Díjjal tüntették ki. Az 1963-64-es tanévben Boulderben (Colorado, USA), az 1978-79-es tanévben pedig Göttingenben volt vendégprofesszor.

Tudományos pályáját Gombás Pál irányításával kezdte, aki nemzetközi hírű iskolát teremtett és kiemelkedő eredményeket ért el az atom statisztikus elméletében, mely a modern sűrűségfunkcionál-elmélet előfutárának tekinthető. Gáspár Rezső úttörő jelentőségű tudományos munkát végzett a kvantumkémia, mindenekelőtt a sűrűségfunkcionálok és a pszeudopotenciálok elmélete területén. Első, legjelentősebb munkájában univerzális potenciált alkotott atomokra. Megmutatta, hogy a semleges atomok elektronjai úgy tárgyalhatók, mintha egy effektív univerzális potenciál-térben mozognának. Egyik legjelentősebb cikke 1954-ben az Acta Physica Hungarica című folyóiratban jelent meg és 1992-ben az idézettség klasszikusává vált. Ebben megmutatta, hogy a kicserélődési potenciál arányos az elektronsűrűség köbgyökével. Ez a cikk 1954-ben német nyelven íródott. (Angol fordítása 2000-ben jelent meg a Journal of Molecular Structure című nemzetközi folyóiratban a Gáspár Rezső 80. születésnapjára dedikált kötetben.) Több, mint egy évtizeddel később, 1965-ben Kohn és Sham "újra felfedezte" ezt a kicserélődési potenciált. Korábban már Slater is javasolt egy hasonló kifejezést a kicserélődési potenciálra, később pedig továbbfejlesztette az elméletet egy illeszthető Paraméter bevezetésével. Ez igen sikeresnek bizonyult atomok, molekulák és szilárdtestek elektronszerkezetének vizsgálatában. Gáspár Rezső megadott egy módszert az illesztési paraméter kiszámítására. Az általa levezetett képlet ezt a paramétert a pályák funkcionáljaként adja meg, így nincs szükség további illesztésre. (Gáspár Rezső elmélete a sűrűségfunkcionál-elmélet Kohn-Sham módszerének legegyszerűbb változata. A Kohn-Sham egyenleteket helyesebb volna Slater-Gáspár-Kohn-Sham egyenleteknek nevezni, mint azt a szerkesztők a Gáspár Rezső 80. születésnapjára megjelent kötetben ajánlották.)

Gáspár Rezső 1967-ben megszervezte az első Nemzetközi Kvantumkémiai Iskolát, melyre az akkori tudományos élet legnevesebb képviselőit hívta meg. 1974-ben a Kvantummolekuláris Tudományok Nemzetközi Akadémiája (Mentorv Franciaország) tagjai sorába választotta. 1980-ban választották a Tudományok és Művészetek Európai Akadémiája (Párizs) tagjává. Nemzetközi rangú tudományos iskolát teremtett a Debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékén. Halála nagy veszteség a magyar és a nemzetközi tudományos élet számára, mely megőrzi emlékezetében alakját, eredményeit, őt a kvantumkémia egyik klasszikusaként tartja számon.

Nagy Ágnes