Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2001/12. 401.o.

HAZALÁTOGATÁS AZ ŰR PARTJÁRÓL BUDAPESTRE

Baksay László
Floridai Műegyetem, Talahassee, USA
az Eötvös Társulat tiszteleti tagja

Budapesten születtem, de Apostagon nőttem fel a Duna mellett. Öt évet Maglódon jártam iskolába. Ez nagyon fontos indítás volt életemben. 1956-ban, tizenegy éves koromban szüleim kivittek Németországba, ott tanultam tovább, de a német iskolában egy évig nem tanultam új matematikát a maglórii iskolai matematikához képest. Németországban szereztem fizikusi diplomát, ott is doktoráltam, részben a CERN-ben végzett munkám alapján. A doktorátus után 1968-ban kerültem Amerikába, a Bostoni Egyetemre. Kutatómunkámhoz a stanfordi lineáris gyorsítón csináltam a kísérleteket. Eredetileg egy-két évet akartam Amerikában dolgozni, de mindig jött valami érdekes téma - így még most is ott vagyok.

Pályámon váratlan fordulat volt, hogy két éve meghívott a Floridai Műegyetem (Florida Institute of Technology), hogy vezessem a Fizikai és Űrkutatási Tanszéket. Ez az egyetem mindössze 20 km-re van a Kennedy Űrközponttól. Nagyon érdekes világba kerültem, az egész 60 km hosszú vidéket úgy hívják, hogy Űrpart (Space Coast). Itt a Kennedy Űrközpont környékén az emberek nagy része és az ipar nagy része az űrkutatásban dolgozik. Ott az Űr a napi élet része. Megtörténhet, hogy az ember autón megy, egyszer csak valami világos rózsaszín fényt lát: épp indul az Űrkomp! A környéken lévő telefonok körzetszáma 321, a start előtti visszaszámlálást felidézve: három - kettő - egy - rajt! Hallgatóim 80%-a az egyetem elvégzése után az űrkutatással kapcsolatos állást kap. Ott van a Boeing, Lockheed és más nagyvállalatok. Odakerülve tudtam meg, hogy az űrkutatás által igényelt munkák nagy részét nem a NASA keretén belül végzik el, hanem erre szakosult cégeknél. Az Űrközpontban körülbelül 1800 NASA alkalmazott van, de az ehhez kapcsolódó cégeknél tízezren dolgoznak.

Mivel én eredendően részecskefizikus vagyok, kutatóként ez a terület érdekel. Most készül az első űrben elvégzendő részecskefizikai kísérlet. Az űrállomáson folyik majd az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) mérés. Alfa az űrállomás neve. Ezt a kísérletet Ting professzor vezeti, aki az MIT professzora és járt Budapesten is. Ő irányítja a CERN-ben azt a kísérletet, amiben az én csoportom is dolgozik, több, mint tíz éve működünk együtt. Lehet, hogy az AMS űrkísérletben is részt veszünk, amelynek célja antiprotonok keresése a kozmikus sugárzásban. Ehhez nyilván a légkörön kívülre kell menni.

Az Amerikai Fizikai Társulatban van egy csoport, amely a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik. Ennek tíz éve, tehát alapítása óta vezetőségi tagja vagyok. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen, aki mindvégig benne volt. Ez a bizottság azért alakult, hogy az amerikai fizikusokat bevigye a nemzetközi vérkeringésbe, tudassa velük, hogy mi történik a világban. Az Amerikai Fizikai Társulat tagjainak 26%-a külföldön él, ezért másik célunk az, hogy ezeket a külföldi tagokat képviseljük a Társulaton belül. Ennek a csoportnak képviselőjeként vettem részt 1998-ban a Szilárd Leó Centenárium közös amerikai-magyar megünneplésének szervezésében. Most pedig 2002-re a Wigner Centenárium megünneplésére készülünk együtt. Magyarországon a népesség létszámához képest nagyon sok kiemelkedő kutató és tanár nevelkedett fel, akik csodálatos ötletekkel állnak elő - még itthon is és ma is. Ez valóban elismerést érdemel, amit az ország nem mindig kap meg. Az ötleteket a múltban az amerikai társadalom hasznosította. Remélem, a jövőben Magyarország is képes lesz kihasználni tehetségeit. Ezt üzenem a magyar tanároknak! Ezért járok gyakran haza.