Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2001/11. 367.o.

KITÜNTETÉSEK

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

WIGNER JENŐ-DÍJAK

PÁL LÉNÁRD-nak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a Paksi Atomerőmű részvénytársaság és az Arany János Közalapítvány a Tudományért Wigner Jenő szakkuratóriuma Wigner Jenő-díjat adományozott.

Amikor 1955-ben kísérleti atomreaktor KFKI-ban való megépítéséről döntöttek, az Országos Atomenergia Bizottság Pál Lénárdot bízta meg a telepítés koncepciójának kidolgozásával. A KFKI-ban ő volt a Tudományos Tanács elnöke. A kísérleti atomreaktort 1959. március 29-én helyezték üzembe.

Az 1960-as évek elején indultak meg az összehangolt elméleti és kísérleti reaktorfizikai kutatások. Pál Lénárd sztochasztikus elméletet dolgozott ki a nukleáris láncreakció, a hasadási neutronszám ingadozás leírására, az általa levezetett generátorfüggvény-egyenlet ma Pál-Bell egyenlet néven ismert. Először 1958-ban a Nuovo Cimentoban publikálta, ezt kínai, japán, orosz, német, francia és angol nyelvre is lefordították. A hivatkozások száma meghaladja az ezret.

A kutatóreaktor megmaradt fűtőelemeiből állították össze az SR-1 szubkritikus rendszert. A mérések igazolták a Pál-Bell-egyenlet helyességét. Később a neutronszámingadozás (neutronzaj) mérését fontos reaktordiagnosztikai módszerré fejlesztették. Az azon alapuló diagnosztikai rendszert a paksi atomerőműben és más atomerőművekben is használják.

Pál Lénárd érdeklődése később a szilárdtestfizika felé fordult, a reaktornál ő indította meg a neutronfizikai kutatásokat. Munkatársaival az atomok mágneses szerkezetére vonatkozó új kísérleti tényeket tárt fel. Pál Lénárd hívására jöttek a KFKI-ba volt tanítványai, köztük Kroó Norbert és Mezei Ferenc, akik a neutronfizikai kutatások meghatározó személyiségeivé váltak. Az általa indított neutronfizikai iskola ma is eredményesen működik. 2001-ben a reaktornál üzembe helyezett hidegneutronforrás ma a legmodernebb ilyen eszköz Európában.

Pál Lénárd hosszú időn át töltött be vezető posztokat a KFKI-ban. Ebben az időszakban épült az első hazai tervezésű és építésű zéró teljesítményű reaktor (ZR-1, 1960). A ZR-5 rendszeren tervezték meg a Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorát. 1971-ben épült meg a ZR-6, amely pontos reaktorfizikai adatokat szolgáltatott az erőművi VVER reaktorok tervezéséhez és üzemeltetéséhez.

A Physical Review E 2000-ben közölte Pál Lénárd tanulmányát, melyben a hiszterézis általa kidolgozott, valószínűségelméleti módszerekre épített modelljét mutatta be. Évtizedeken át adott elő valószínűségszámítást az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus hallgatóinak. Tanári tapasztalatait is felhasználva írta meg "A valószínűségszámítás és a statisztika alapjai" című kétkötetes összefoglaló szakkönyvét, melyet az Akadémiai Kiadó jelentetett meg 1995-ben. Könyvében a matematikai igényességet és a fizikus szemléletmódot, a gyakorlati alkalmazhatóságot ötvözte. A könyvet haszonnal forgatják a fizikus hallgatók, kézikönyvként használják a fizikusok, továbbá biológusok, meteorológusok, vegyészek, mindenki, aki a valószínűségelméletet alkalmazni "kényszerül" és szeretné viszonylag gyorsan, de matematikailag igényesen elsajátítani a mérések kiértékeléséhez, elemzéséhez szükséges ismereteket.

SCHILLER RÓBERT, a 2001. évi Wigner Jenő-díj másik kitüntetettje, 1974-ben szerezte meg a kémiai tudomány doktora fokozatot az ionizáló sugárzások kémiai hatásaival kapcsolatos kutatásaiért. Értekezése a folyadékokban létrehozott felesleg-elektronokról szólt. Korábbi munkáiban az elektronok rekombinációja, lokalizációja és a dielektromos relaxáció közti összefüggésekkel foglalkozott, kimutatva, hogy poláris közegekben az állandó töltéssűrűségű (longitudinális) relaxációs idő szabja meg a folyamatok időtartamát (Nature, 1968). Később a termodinamikai fluktuációknak az elektrontranszportra gyakorolt hatását vizsgálta kísérleti és elméleti úton, és bebizonyította, hogy apoláros rendszerekben a fluktuációk vezérelte állapotváltozások alapján lehet az elektronok fizikai és kémiai tulajdonságait kvantitatíve leírni. Schiller Róbert sugárkémiai eredményeit gyakran idézi az irodalom.

Az atomreaktorok technológiájának a kialakítása és fejlesztése szempontjából is fontos szerepe volt a sugárkémiának. Vízzel hűtött és moderált atomreaktorok esetén nagy jelentősége volt a víz radiolízisével kapcsolatos kutatásoknak. Az 1960-as évek elején a szerves moderátorú reaktor programban vett részt: a munka célja kis gőznyomású, sugárálló organikus hűtőközeg előállítás és vizsgálata volt.

A 70-es évek elejétől Schiller Róbert éveken át együttműködött a VEIKI-vel ioncserélő gyanták sugárállóságának vizsgálatában, reaktorfémek korróziójának mérésében, a reaktor primerköri hűtővizében kialakuló pH-viszonyok számításában. Hosszú ideig állt szerződéses kapcsolatban a NAÜ-vel a kiégett fűtőelemtárolókban fellépő korrózió mértékének kísérleti meghatározása témában. Méréseiket a csillebérci kísérleti reaktor fűtőelem-tárolójában végezték: vezetőképességi és elektrokémiai zajmérések segítségével meghatározták az alumíniumtokok korróziós viszonyait és előiratot ajánlottak a tároló vizének kezelésére.

A 70-es évek végén induló OKKFT programok keretében kezdte meg a paksi reaktorok rozsdamentes acél anyagainak komplex korróziós vizsgálatát. A Schiller Róbert által vezetett csoport autoklávos előkezelések után elektrokémia, fotoelektrokémiai, Mössbauer- és Auger-spektroszkópiai méréseket végezve határozta meg a védő oxid-rétegek kialakulásának sebességét a réteg minőségét az előkezelés és a (szimulált) üzemi paraméterek függvényében.

Ezeket a munkákat az utóbbi két évben kiterjesztette a fűtőelemek tokozására szolgáló Zr-ötvözetekre is. Kidolgoztak és szabadalmaztattak egy optikai szondát a primer köri hőcserélő csövek falán keletkező korróziós rétegek mérésére.

Oktatómunkát az ELTE-n címzetes egyetemi tanárként és a BMGE-n egyetemi magántanárként végez.

Köszönet a Wigner Jenő-díjértl

Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy tudományos és oktatói munkásságomért elismerést kaptam, de annak különösen örülök, hogy ez az elismerés a Wigner Jenő Díj.

A véletlen úgy hozta, hogy a háború után a magyar fizikusok közül Hoffmann Tibornak és nekem volt szerencsém először találkozni Wigner Jenővel. Talán még vannak, akik emlékeznek arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége 1955-ben rendezte meg az első nemzetközi konferenciát a nukleáris energia békés célokra történő felhasználásáról Genfben, Svájc egyik legszebb városában.

Ez a konferencia nemcsak a nemzetközi tudományos kapcsolatok számára nyitott új lehetőségeket, hanem az egymással szemben álló nukleáris hatalmak közötti közeledés első lépését is jelentette. A konferencia magyar küldöttségének tagja voltam, s így nevem szerepelt a konferencia résztvevőinek listáján. Nekem is, mint mindenkinek, volt egy "leveles ládám" a konferencia épületében. Az egyik szép, szeptemberi napon a sok információs nyomtatvány között egy nagyon kedves magánlevelet találtam. A levelet Wigner Jenő, az Amerikai Egyesült Államok delegációjának tekintélyes tudós tagja írta, és azt javasolta, hogy ebédeljünk együtt valamelyik hangulatos genfi kisvendéglőben. Hasonló levelet kapott Hoffmann Tibor is. A meghívásnak mindketten nagyon örültünk, és azt természetesen azonnal elfogadtuk.

A találkozás első percei után Wigner első kérdése az volt, ismerik-e még Magyarországon Karinthy Frigyes nevét. Az "Így írtok ti" egyik legkedvesebb könyvem, mondtam, és megemlítettem, hogy fia, Ferenc sikeres magyar író, akinek "Budapesti Tavasz" című könyve nagy tetszést aratott. Fizikáról, a neutron transzportegyenletről szerettem volna beszélgetni, de Wigner professzort elsősorban a háború utáni magyar élet érdekelte. Tudni akarta, játszák-e Bartók műveit, és hogy tetszett-e Yehudi Menuhin budapesti hangversenye a magyar közönségnek.

Nagyon meglepett őszinte, baráti érdeklődése Magyarország iránt. Megkérdeztem, nem jönne-e látogatóba volt hazájába. "Szívesen, de most nem mehetek, hiszen az Egyesült Államok Elnökének tudományos tanácsadója vagyok" - válaszolta - "Talán majd később." Erre a megígért látogatásra később valóban többször is sor került. Megtiszteltetés volt számomra, hogy első látogatásakor a KFKI-ban én mutathattam meg, hogy mit csinálunk.

A másik ok, amiért nagyon örülök a Wigner Jenő Díjnak, az teljesen szubjektív: fiatalságom éveire emlékeztet. Harminc éves voltam, amikor megbíztak a kutató reaktor telepítésének és a hozzákapcsolódó tudományos programnak az irányításával. Élénken él még emlékezetemben az a márciusi éjszaka, 1959-ben, amikor először valósult meg Magyarországon önmagát fenntartó nukleáris láncreakció; azaz, egyszerűbben szólva, amikor először lett kritikus a KFKI kutató reaktora. Előttem van, amint kedves barátom és munkatársam, Szabó Ferenc "milliméterpapíron" ábrázolja minden egyes behelyezett fűtőelem-köteg után a neutron-detektor "beütésszámának reciprokát". Az utolsó néhány pontra rajzolt egyenes és a vízszintes tengely metszéspontja már jelezte, hogy a rendszer közel van a kritikus állapothoz. Szívós Károly mérnök kollégám éppen egy újabb fűtőelem-köteget kezdett behelyezni a reaktortartályba, amikor észrevettük, hogy a detektorok kattogása egyre gyorsabbá válik, jelezvén, hogy a rendszer enyhén szuperkritikus állapotba került.

Izgatott kiáltozással állítottuk meg Szívóst, nehogy mélyebbre eressze a köteget, majd a szabályzó rudak segítségével szubkritikus állapotba hoztuk a reaktort. Ezután a rudak finom mozgatásával, igen alacsony teljesítményszinten beállítottuk a kritikus állapotot. Pezsgőt bontottunk, és gratuláltunk egymásnak a nagy eseményhez: Magyarországon is megvalósult az első, biztonságos, önfenntartó neutron-láncreakció.

A kutató reaktor jól bevált, biztonságosan működött, sok hasznot hozott, majd 1986 és 1990 között újjáépült, s ma is Európa egyik számontartott neutronforrása. Köszönhető ez - többek között - munkatársaimnak, a már említetteken kívül Gyimesi Zoltánnak, Verle Győzőnek, Pallagi Dezsőnek és még sorolhatnám a neveket, akik mindenkitől gondos, pontos munkát követeltek, s akik a beépítésre kerülő szerkezetek minőségének alapos ellenőrzését akkor is megkövetelték, ha az konfliktusokkal járt.

A neutronfizikai kutatások elindításában Jánossy Lajos volt tanítványai: Ádám András, Kiss Dezső és Nagy László szegődtek mellém. Sajnos, ma már egyikőjükkel sem szoríthatok kezet, mert nem élnek. A neutronokkal végezhető mágneses szerkezetkutatásokban Krén Emil jeleskedett, akit Szabó Pál invitált a KFKI-ba. A magkémiai, illetve az uránkémiai kutatások megszervezésére annak idején Kiss Istvánt és Szabó Eleket hívtam az Intézetbe, akik nagyszerű munkát végeztek. Örömmel tölt el, hogy most kapott Wigner Jenő-díjat Schiller Róbert is, aki Kiss István munkatársaként kezdett dolgozni a KFKI-ban, és szép sikereket ért el a fizikai kémia számos területén.

A későbbi, fiatalabb munkatársaimról csak annyit mondok: örömmel gondolok rájuk, mert többen közülük olyan kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, amelyeket én csak csodálni tudok. Kívánok nekik további sikereket.

Köszönöm a Wigner Díjat, köszönöm ezt a fogadást, és hadd fejezzem be mondókámat Dsida Jenő átköltött sorával:

még ketyegek, még ketyegek.

Milyen jó, hogy nem tudom, meddig?

Pál Lénárd

______________________________

1 A Paksi Atomerőmű Rt. által rendezett fogadáson elhangzott pohárköszöntő némi kiegészítéssel.

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

AZ MTA ARANY JÁNOS NAGYDÍJA

Az MTA 2001. november 5-i közgyűlésen kitüntetések átadására került sor. Az MTA elnöke adta át az Arany János Közalapítvány a Tudományért díjait.

Az Arany János Közalapítvány a Tudományért kuratóriuma kimagasló tudományos eredményeiért, valamint iskolateremtő tevékenységéért és a tudományos utánpótlás nevelése terén végzett kiemelkedő munkájáért közalapítványi nagydíjban részesítette: SZÉPFALUSY PÉTER-t, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját.

Szépfalusy Péter a magyar fizikus közösség egyik meghatározó személyisége. A statisztikus fizikát az ő fáradhatatlan kutató-, nevelő-szervező munkája tette a hazai fizika markáns és aktív területévé. Az általa szervezett iskolákból nemzedékek ismerték meg az éppen felfutóban lévő fontos témaköröket, köztük a fázisátalakulások és kritikus jelenségek megértésében bekövetkezett áttörést, majd a káoszt, mint fizikai jelenségkör megjelenéseit. Tanítványoktól nemzetközi hírű kutatókig ívelő társszerzői gárdával folytatott szakadatlan intenzív kutatómunkájából kiemelkedik a dinamikai skálatörvények felismerésében való közreműködése, amelyről számos tankönyvben található említés. Az ELTE oktatójaként előadások megtartása és fejlesztése mellett személyes tanítványok sorát nevelte a terület vezető kutatóivá. Megalapította és sokáig vezette az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Statisztikus Fizikai Szakcsoportját, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikus Fizikai Bizottságát. Jelenleg kutatási területe a csapdázott atomok Bose-Einstein-kondenzációja, amelyben ma is több nemzetközi projektet kordinál. Elismertségét rangos díjak és szerkesztőbizottsági tagságok jelzik.

 

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

RÁTZ TANÁR ÚR ÉLETMŰ-DÍJ, 2001

Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon csúcstechnikai vállalatok vezetői ezévben létrehozták a Rátz tanár úr életmű-díjat, ezzel is elismervén a magvar matematikai és természettudományos oktatás eredményeit, fontosságát a jövő gazdaságát meghatározó csúcstechnikai fejlődésben. A díj összege fejenként egymillió forint. A díjra pályázni lehetett. A díjak odaítéléséről egy zsűri döntött, amelyben a fizikát Kroó Norbert képviselte.

A díjakat első alkalommal 2001. november 19-én ünnepélyes külsőségek közt a Thália Színházban osztották ki. A díszhelyen Rátz László tanítványának, Wigner Jenőnek leánya, Márta, és unokája, Mária ült. Az ünnepélyt Vizy E. Szilveszter, az MTA alelnöke nyitotta meg. Felszólalt Kroó Norbert, a díjat odaítélő zsűri elnöke, továbbá az alapító vállalatok vezetői. Ezévben a következők kaptak Rátz László életmű-díjat:

HOBINKA ILDIKÓ a budapesti Szent István Gimnázium, majd a Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium kémiatanára. Négy tankönyv szerzője. Az OKTV-n öt tanítványa nyert díjat. Tanítványaival aktívan - nemzetközi együttműködésben - tanulmányozza a savas esőket.

HOLICS LÁSZLÓ, a budapesti Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium fizikatanára 1931-ben született Salgótarjánban. 1959 óta tanított a Czukor utcában. Több tanítványa lett nemzetközileg is elismert fizikus. A Nemzetközi Fizikai Diákolimpiákon négyen, az OKTV-n hatan, az Eötvös Versenyen öten nyertek I-II-III. díjakat. A KöMaL alapítása óta szerkesztőségi tag. Vermes Miklós elhunyta óta az OKTV fizikai bizottságának elnöke. Elterjedt fizikatankönyvet írt, részt vett a fizikaoktatás reformjában, az Eötvös Társulat vezetésében.

KŐVÁRI KÁROLY a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumban, majd a Fazekas Mihály Gyakorlógimnáziumban tanított matematikát, jelenleg a váci Piarista Gimnáziumban tanít és annak igazgatója. Húsz tanítványa nyert díjat a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, az OKTV-n. Több tanítványa professzor itthon és Amerikában. Alelnöke volt a Bolyai Társulatnak.

SZUCSÁN ANDRÁS 1935-ben született Szegeden. 40 éve tanít fizikát a csongrádi Bacsányi Mihály Gimnáziumban. Tanítványai OKTV döntőbe jutottak, részt vettek a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, többen professzorok lettek. Dolgozott az Eötvös Társulat csongrád-megyei vezetőségében.

URBÁN JÁNOS 1981 óta tanít matematikát a budapesti Berzsenyi Gimnáziumban. A matematikai logikát kutatta, abból doktorált. A Kalmár László Országos Matematikaverseny szervezője. Egyik tanítványa a Nemzetközi Diákolimpián I. díjat nyert, négyen lettek elsők az OKTV-n.

VÁRNAI GYÖRGY 40 éven át tanított kémiát, javarészt a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 12 tankönyv szerzője, alapító főszerkesztője a Középiskolai Kémiai Lapoknak. 1969-ben ő indította el az Irinyi János Kémiaversenyt, annak azóta is szervezője.

Az első díjkiosztó ünnep Marx Györgynek, az Eötvös Társulat tiszteletbeli elnökének szavaival zárult:

Rátz László 1863-1930 Sopronban született, ott érettségizett az Evangélikus Líceumban. A budapesti Tudományegyetemre járt, majd egy évig Berlinben filozófiát, egy évig Strassburgban természettudományt tanult. 1890 óta tanított a budapesti Evangélikus Gimnáziumban. Sopronban van eltemetve.

Európában a 20. század elején reformmozgalom bontakozott ki, amely szerint a természettudományoknak is van egyetemes kulturális üzenete mindenki számára. Ebben részt vett Rátz László, 1910-ben a Francia Akadémia Tisztjévé fogadták. Tagja lett a magyar Matematikai Reformbizottságnak. Azt vallotta, hogy a gyerekek által önkéntelenül megszerzett matematikai fogalmakat meg kell erősíteni, a matematika tanulását át kell szőnie a közvetlen tapasztalatoknak, méréseknek, becsléseknek. 1909-ben már a differenciálszámítás elemeinek középiskolai tanításáról számol be, erről könyve is jelent meg a Franklin kiadónál. Ennek érdekében a függvényfogalmat kell a matematikatanítás középpontjába állítani az első osztálytól kezdve, 1909-ben írta:

"A középiskolai matematikát úgy kell kialakítani, hogy benne helyet találjanak a mai természettudományos felfogás leglényegesebb elemei. A tanítás szellemét kell megváltoztatni, nem csak a tanítás végére kell odabiggyeszteni a differenciál- és integrálszámítást. El kell érnünk, hogy a tanulók mennyiségi viszonyok alapján törekedjenek a valóság megismerésére."

A differenciál és integrálszámítás 1924-ben lett a hivatalos országos tananyag része. Magam is ebből érettségiztem 20 évvel később. A mai napon, a 21. század küszöbén Rátz László emléke és tisztelete arra serkentsen bennünket, hogy visszahozzuk a differenciálszámítást az iskolába. Egyébként nálunk is érvényben marad Kemény Jánosnak, az e-mail bevezetőjének az a megállapítása, hogy matematikát 14 éven át lehet tanulni a nélkül, hogy a diák eljusson a 18-19-20. századba.

Rátz László és fizikatanár kollégája, Mikola Sándor a tanárok szombat délutáni kávéházi összejöveteleire, sőt lakásába is meghívta legígéretesebbnek felismert tanítványait. Rátz László legnagyobb - világtörténelmet alakító - tette kétség kívül Neumann János tehetségének felismerése és kibontakoztatása volt. Ehhez szülői engedélyt kért, pénzt nem fogadott el, de egyetemi segítséget is kapott, így a hazai matematikus világ már diák korában megismerte hazánk egyetemi órákra is bejáró "legnagyobb Jancsiját". Wigner Jenőnek, a legnagyobb hazai születésű fizikusnak könyveket kölcsönzött, KöMaL példákat adott. (Rátz László 20 éven át szerkesztette a KöMaL-t.) Rátz László képe mindvégig ott volt Wigner amerikai íróasztala fölött. Mint nekem elmondta, a napi gondoktól történő kellemes kikapcsolódásként idős korában is elővette Rátz László példatárát, hogy belőle egy-két "mindennapi matematikai feladatot" megoldjon. Mint mondta, "sok jó tanár van Magyarországon, de senki nem tudta úgy felébreszteni a matematika szépségét, mint Rátz László". Rátz László és Mikola Sándor gimnáziumi órái után a műegyetemi előadások Budán és Berlinben egyszerű ismétléseknek tűntek Wigner számára.

A Fasori Evangélikus Gimnáziumnak volt egy másik Nobel-díjas diákja is, Harsányi János. Ő szintén kiemelte a humániórák és matematika egyaránt fontosnak bemutatott tiszteletét, ami hiányzik az angolszász iskolákból. Neki is megadatott egy kiváló fasori tanár: Renner János. Én érettségin szóbeli kérdésként fizikából az elektronhullámok statisztikus értelmezését kaptam. Ez 1945-ben nem egy tanár különcködése volt, hanem Renner János fizika tankönyvének egy fejezetét kérdezte vissza.

Köszönjük az Ericsson, Graphisoft, Richter Gedeon vállalatoknak ezt az ünnepet, amelyen most a csúcstechnika hazai zászlóvivői felidézik előttünk RÁTZ LÁSZLÓ, MIKOLA SÁNDOR, RENNER JÁNOS szellemét, hogy bevezessenek a 21. századba. És 70. születése napján külön is üdvözlöm Holics László tanár urat, aki szintén kiválóságokat nevelt hazánknak

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

PRO URBE BUDAPEST-DÍJ

2001. november 17-én, a Főváros Napján a Városháza dísztermében kitüntetéseket adott át Demszky Gábor főpolgármester. Hatan kaptak "Pro Urbe Budapest" díjat, köztük MARX GYÖRGY fizikus "nemzetközi hírű tudományos munkásságáért, nemzedékek érdekében kifejtett oktatói tevékenységéért." Huszonhatan kaptak ugyanekkor "Budapestért Díjat", többek között CSÁNYI VILMOS biológus és TÉTÉNYI PÁL kémikus.

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

MAGAS ELISMERÉS KIJEVBŐL

A Kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem alapításának 167. évfordulója alkalmából CSIKAI GYULA professzort tudományos eredményeiért, nemzetközi tudománypolitikai aktivitásának és a közös ukrán-magyar kutatásoknak elismeréseképpen egyedüliként az egyetem díszdoktorává avatták. Az egyetem vezetőin kívül jelen volt többek között a miniszterelnök, a kutatási és oktatási miniszter és Kijev főpolgármestere.

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

FERENCZI GYÖRGY-DÍJ

A 2000. évi Ferenczi-díjakat KÁNTOR ZOLTÁN, a szegedi MTA Lézerfizikai Kutatócsoport főmunkatársa, a József Attila Tudományegyetem oktatója és MAÁK PÁL ANDOR, a Budapesti Műszaki és Gazdaságudományi Egyetem Természettudományi Kar Atomfizikai Tanszékének munkatársa kapta.

A 2001. évi Ferenczi-díjakakat november 12-én a következők kapták: KISS GÁBOR, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és FŰRÉSZ GÁBOR, a Szegedi Tudományegyetem ötödéves csillagász hallgatója.

A Ferenczi-díj Kuratóriuma megrendüléssel közli, hogy az elmúlt hónapban a díjat alapító Ferenczi Istvánné, aki Ferenczi Györgynek, társulatunk egykori főtitkárának volt az édesanyja, hosszas szenvedés után meghalt. Tőle szeretettel és tisztelettel búcsúzunk.

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

HEINRICH MANDEL-DÍJ

Brüsszelben 2001. október 8-án vette át a Heinrich Mandel-díjat SZÉCSÉNYI ZSOLT, a Paksi Atomerőmű Rt. reaktorfizikusa a hőtechnikai paraméterek számítási bizonytalanságának meghatározásáért.

Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

2001. ÉVI ERICSSON DÍJKIOSZTÁS

2001. november 8-án immár harmadik alkalommal adták át a középiskolai matematika- és fizikatanárok munkájának elismerésére alapított Ericsson-díjakat a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Az Ericsson Magyarország Kft. Kutatási-fejlesztési Igazgatósága 1999-ben kétféle díjat alapított általános- és középiskolai matematika és fizika tanárok részére. A díjakat a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány Kuratóriuma ítéli oda a Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Ericsson-díj bizottságainak ajánlása alapján.

Az "Ericsson a matematika és fizika tehetségeinek gondozásáért" díj

Négy matematika- és négy fizikatanár részére egyenként 200000 Ft-tal járó díj, melyet olyan tanárok kaphatnak, akiknek tanítványai országos és nemzetközi versenyeken helyezést értek el.

"ERICSSON a matematika és fizika tehetségeinek gondozásáért" díjasok 2001-ben:

matematikatanárok

CSISZÁR MÁRIA (Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimnázium),
ERDŐS GÁBOR (Nagykanizsa, Batthyány Lajos
Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola),

HUMA ERZSÉBET (Oroszlány, Ságvári Endre Általános Iskola),

RUBÓCZKY GYÖRGY (Budapest, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium);

fizikatanárok

ANKA ATTILÁNÉ (Pécs, Jókai utcai Általános Iskola),

FÜLÖP LÁSZLÓ (Budapest, Trefort Ágoston Kéttannyelvű Szakközépiskola),

MOÓR ÁGNES (Budapest, Szent István Gimnázium),

HONYEK GYULA (Budapest, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziuma).

Az "Ericsson a matematika és fizika népszerűsítéséért" díj

Négy matematika- és négy fizikatanár részére egyenként 200000 Ft-tal járó díj, melyet olyan tanárok kaphatnak, akik tanítványaikkal a 2000-2001. tanévben aktívan bekapcsolódtak a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok pontversenyeibe (korábban iskolájuk diákjai egyáltalán nem, vagy csak kevés eredménnyel versenyeztek), vagy több éve elismerten sokat tesznek tantárgyuk megszerettetéséért, a diákok érdeklődésének felkeltéséért.

"ERICSSON a matematika és fizika népszerűsítéséért" díjasok 2002-ben:

matematikatanárok

ÁCS KATALIN (Budapest, Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium),

BENEDEK ILONA (Budapest, Szilágyi Erzsébet Gimnázium),

MARCZIS GYÖRGY (Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium),

PÁSZTORNÉ WINTER ERIKA (Gesztely, Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola);

fizikatanárok

LÉVAINÉ KOVÁCS RÓZA (Karcag, Kovács Mihály Általános Iskola),

CSAJÁGI SÁNDOR (Paks, Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépiskola),

SIMON PÉTER (Pécs, Leőwey Klára Gimnázium),

KISS MIKLÓS (Gyöngyös, Berze Nagy János Gimnázium).

Az Ericsson folyamatos technológiai vezető szerepe révén formálja a mobil és széles sávú internetes kommunikáció jövőjét. Több mint 140 országban kínál innovatív megoldásokat, ezzel támogatva a világ leghatékonyabb kommunikációs vállalatainak létrehozását. További információ található a következő címen: www.ericsson.com/press.